Debrecen és a magyar irodalom (vezető a Déri Múzeum állandó irodalmi kiállításához. Debrecen)

FÖLDSZINTI TEREM I. rész: „Debrecen, ó-kikötő" (16. és 17. század) A földszinti teremben az ajtótól balra kezdődik a kiállítás első egysége. A mindössze három vitrinből álló rész a reformáció kulturális törekvéseire utal. Ekkor még az irodalom fogalmába beletartozott a vallásos és tudományos irodalom is. Debrecen 13. századbeli település. Földrajzi helyzete miatt csakhamar országos és nemzetközi jelentőségű kereskedelmi központtá vált. A kereskedelmi lehetőségek a rideg állattartást és a kézműves ipart lendítették fel. E foglalkozási ágazatok mind­máig felismerhető nyomot hagytak a város településszerkezetén. Síkföldi fekvése miatt (építőanyagoktól, víztől, hegyektől távol) nem a kis területre koncentrálódott, falakkal, bástyákkal védett európai várostípus alakult ki, inkább a „tájakat össze­kötő" nyitottság jellemezte a városképet. Debrecen biztonságát a gazdasági stabilitás mellett a város érdekeit mindig szem előtt tartó ügyes vezetés is szavatolta. Egyetlen veszéllyel szemben volt védtelen a város: gyakorta pusztított itt a tűz. Paradox módon Debrecen mezővárosi fejlődése akkor érte el csúcsát, amikor az ország más részeire a hanyatlás és a pusztulás volt jellemző. A török hódoltság idején a három részre szakadt ország határmezsgyéjére került Debrecen. Hatalmas anyagi és erkölcsi áldozatok (pl. hármas adózás, megalázó kompromisszumok) árán meg tudta őrizni szabadságát, s szinte mint egy független városállam adhatott menedéket a ma­gyar kultúra fejlődésének. Az irodalom fejlődése Debrecenben szorosan kötődik a reformáció vallási harcaihoz. Az első vitrin a 16. századi Debrecen három fontos kulturális jelenségére hívja fel a figyelmet: a század közepére már színvonalas iskolává fejlődik a Kollégium, itt él és prédikál Melius Juhász Péter, 1561-től Debrecenben működik Huszár Gál nyomdája. Huszár Gál (?—1575) Kassáról menekült Debrecenbe. Ide hozta nyomdáját, ame­lyen kinyomtatta énekeskönyvét, Kálmáncsehi Sánta Márton graduálját és több Melius­művet. Az előbbi nyomtatványoknak egy példánya nemrégiben került elő külföldről. Korábban egyetlen példányát sem ismertük ezeknek a műveknek. Huszár Gál nem maradt sokáig Debrecenben, de a nyomdát itthagyta, megvetve ezzel a legrégebbi, folyamatosan működő magyar ipari üzem, a 420 éves debreceni Alföldi Nyomda alapjait. 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom