Debrecen és a magyar irodalom (vezető a Déri Múzeum állandó irodalmi kiállításához. Debrecen)

könyvi bejegyzés szerint keresztszülei Arany János és felesége voltak. (Petőfi Zoltán később debreceni színésznek állt, de nagyon fiatalon meghalt.) Arany János műveiben is felbukkan Debrecen. A Bolond Istókban, a Vándor cipó című versében és másokban szívesen idézi meg a Kollégiumot, diákkori emlékeit. Hatvani Istvánról, az ördöngös professzorról is versben emlékezik meg. Petőfi Zoltán anyakönyvi bejegyzése Petőfi Sándor (1823—1849) szintén sokszor járt Debrecenben. Leghosszabb és legkeservesebb itt-tartózkodásáról, 1843—44 teléről többször is írt. Ezt a telet idézi Orlay Petrics Soma Petőfi Debrecenben című festménye. Petőfi az alföldi táj, a puszta szerelmese volt. Erre utal Káplár Miklós képe, valamint az a stílusában kissé elütő, mégis nagyon jellemző színes nyomat, amely Petőfit a csárdában ábrázolja. Petőfi Debrecenben írt verseit másolatokban mutatjuk be. A kiállított kötet Petőfi verseinek első összkiadása. Gyűjteményünk néhány eredeti Petőfi-kéziratot is őriz. A város történetének kiemelkedő korszaka esik a szabadságharc idejére. 1849. április 14-én itt olvassa fel Kossuth Lajos A magyar nemzet függetlenségi nyilatkozatát. A kormánnyal együtt Debrecenbe költöztek irodalmi életünk vezetői, Petőfi, Arany, Vörösmarty, Jókai stb. Itt jelentek meg az országos lapok, de ezek mellett több debreceni napilap is működött. 25