Debrecen és a magyar irodalom (vezető a Déri Múzeum állandó irodalmi kiállításához. Debrecen)

ködtetni is akarta olvasóit. Ilyennek tarthatjuk Valkai András Bánk bán-históriáját vagy Nagybáncsai Mátyás Hunyadi Jánosról írt művét. A debreceni nyomdának a város művelt polgárai mellett ki kellett szolgálnia az iskola igényeit is. Ekkor az oktatás még latin nyelven folyt, így csak elvétve jelenhettek meg magyar nyelvű tankönyvek. Az első magyar nyelvű számtankönyv, amelyet feltehetően Laskai János fordított, Debrecenben jelent meg 1577-ben. Igen népszerű olvasmány lehetett az 1600-as évek második felétől kezdve Barta Boldizsár krónikája, amely 1564-től dolgozta fel a város történetét. Ezt a munkát sokan lemásolták, többek között Csokonai József, a költő apja is beírta ránk maradt díszes naplójába. Komáromi Csipkés György (1628—1678) korának kiemelkedő nyelvtehetsége és nagy hatású prédikátora volt. Ő írta az első magyar nyelvű angol nyelvtant. Eredeti bibliafordítását halála után a város költségén nyomtatták ki Leydenben. A harmadik vitrinben látható ennek a ritka könyvnek egy eredeti példánya. Ugyanitt utal a kiállítás a 17. századi puritanizmus debreceni képviselőjére, Martonfalvi Tóth Györgyre, aki merész hangon bírálta Lipót császár magyar- és protestánsüldöző politikáját. Szilágyi Tönkő Márton európai hírű kartéziánus természettudós, teológus, a Kollégium professzora és egyházkerületi püspök volt. Lisznyai Kovács Pál, a Kollégium neves tanára, több latin és magyar nyelvű történeti munkával tette ismertté nevét. A Magyarok krónikája című művében elítéli a jobbágyság intézményét. Mindazok az új eszmék, amelyek a külföldet járt kollégiumi professzorok és diákok révén eljutottak Debrecenbe, bekapcsolták a várost Európa szellemi áramlataiba, és ezáltal előkészítették a talajt a felvilágosodás számára. 13