Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)
III. kötet
Január 21-22. éjjelén meggyalázták a debreceni Nagytemplomot. Kilenc helyen fölírták festékkel a falára: Üsd a reformátust ! S a papi szék ülőjére emberi excrementumot kentek; a pap zsoltárát is besározták vele. Nesze neked, Debrecen! Vagy ahogy hívatni szereted magadat: Kálvinista Róma! Ez a barbárság, több mint bizonyos, katolikusoktól ered. Az oka első sorban: Baltazár Dezső püspök, akire halálosan fenik a fogukat a pápisták, különösen a szekularizáció miatt. Ezt nem vallják be, csak a püspök filoszemitizmusát hánytorgatják untalanul. Minthogy nem bírnak Baltazárral szép módon, minden eszközre készek. Meg akarják buktatni, le akarják mondatni főpapi hivataláról; de Dezső pápa hasonló stílusban válaszol: „Sz.. .k nektek lemondani!" így aztán, amilyen a mosdó, olyan a törülköző. 133 - Éppen Márk Endre volt polgármesterünkkel találkoztam a templom előtt, azon a gyalázatos éjre virradt szombaton; irtózatosan ki volt kelve magából: kékveresbe játszott az arca, féltem, rögtön megüti a guta. „Kérem! Kérem! Ez irtózatos!" - untalanul ezt hörögte. Bevitt a templomba; megmutatta a gyalázkodás helyeit. „Ezt már nem lehet lenyelni!" - mutatott magából kikelten a kimondhatatlan corpus delictire. Bizony, ezt nem, mondottam mély meggyőződéssel... Istenem, Uram! Újra benn vagyunk a XVI. század közepében. Contrareformátió! Újra színpadra lépnek Sámbár és Matkó uraimék, s zeng a „Vén bial orrára való karika" - „Benn sült vörös kolop" zamatos dallama. 134 Modern embernek pazar egy élvezet ez! Minden ellenségeskedés, veszekedés fókuszában papok állanak. A békesség és szeretet emberei. De jó, hogy nem hallgattam édesanyám szavára, aki erővel teológust akart belőlem faragtatni. Egy Franciaországból hazakerült tanítványom, aki négy évig volt ott internálva, hazahozott egy francia újságot, amely közli fordításban „Hindenburg" c. versemet. Ezt a megjegyzést fűzi hozzá a lap: „Ez a barbárok himnusza!" 135 Tehát: Oláh Gábor a barbárhimnusz európai hírű szerzője. Puff nekem! Ideírom ezt a verset, mert ez aligha jelenik meg kötetben: 133 A politikai hatalomért folyó küzdelem felekezeti ellentétektől sem volt mentes. A keresztény kurzussal szembenálló Baltazár Dezső püspök a jobboldali konjunktúra kihasználásával vádolta a katolikusokat. Az ellentétet provokációk is szították. Ezek közé tartozott a Nagytemplom meggyalázása. A rendőrségi nyomozás eredménytelen maradt, ezért a református presbitérium a belügyminisztériumtól elfogulatlan vizsgálatot kért. A nyomozás megállapította, hogy a provokáció a szélsőjobboldal által mozgósított pallagi gazdászok műve. Kiderült a tettesek személye is, de nem vonták felelősségre őket. (Vö. Tokody 1986, 195-196.) 134 Sámbár Mátyás (1617-1685) katolikus és Matkó István (1625-1693) reformárus hitvitázók. Sámbár munkájának pontos címe: Egy vén bial orrába való karika (1664). A Be7intsült veres kolop (1666) szerzője pedig Pósaházi János (1626-1686). 135 Journal, 1916. november 15.