Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)
II. kötet
áll hát a Petőfi igazi nagysága, amit nem magyaráz sem a kor, sem a sorsa, sem politika jelentősége? Szóval, miben áll művészi nagysága? Én akkor 23-24 éves fővel kimondtam már: hogy képzeletének páratlan üdeségében. Ezzel a könyvvel próbáltam igazolni régi állításomat. Én Shakespeare-t is itt láttam és látom mindig legcsodálatosabbnak. S ne pirulj el, édes szép fehér papírom, de a magam értékelésénél is a képzelet nagyságára, hatalmára billen el a mérő. La phantaisie c'est le poète. L'imagination créatrice: c'est le poète le plus grand! 11 Mostanában több ízben kopogtatnak be hozzám: „Látni akarom O. G.-t." A múltkor egy ref. pap nézett rám csodálkozva percekig; s utoljára azt jegyezte meg: „Azt mondták Önről, hogy kicsi és szőke, pedig daliás és barna." Megköszöntem. Egy fiatal jogász pedig, aki éppen most érkezett haza Parisból, egyenesen hozzám szaladt, lelkendezett, egész őszinte örömmel. Egy félórai beszélgetés után megvallotta, hogy sokkal magyarabbnak képzelt. Ez csak udvarias kifejezése volt annak, hogy sokkal parasztosabbnak. (...) Október (...) Itt járt a kis agyas-fejes Móricz Zsigmond, a Hét krajcár írója, aki egészen új szemmel kezdi nézni a falusi magyarságot. Csöndesen iddogáltunk az Angol királynő udvarán 12 , míg Móricz Pál, a hajdúság percegős pennája, rózsaszínű ködében táncolt előttünk a mámornak. Valami héttagú banda húzta a fülünkbe, őszies melankóliával. Ahogy hangtalankodva elnéztem ezeket a barna fiúkat: lassanként a Nyugat bandája alakult ki belőlük előttem. Az az affektáltan hajladozó-rengedező prímás, aki azért meg tudja cifrázni: az Ady Bandi. A kontrása: Babits Mihály; a cimbalmos: ravasz szemű Móricz Zsiga; az öreg bőgős: Lengyel Menyhért; a brácsás: Balázs Béla, a pénzkunyeráló impresszárió: báró Hatvány Lajos úr. Sokszor igen hamisan húzták, sokszor hamiskásan, sokszor magyarmiskásan. Közben az öreg Móricz Pályának ellopták „selyemköpönyegét"; s ez olyan hatással volt rá, hogy kijózanodva elkullogott a szerkesztőségbe. Mi is kereket oldottunk hamarost, mert a Bánk bán előadására nem kaptunk jegyet. S a nyavalyás Zilahy mégis szű11 A fantázia teszi a poétát, de az alkotó képzelet teszi naggyá. Talán Ribot Essay sur l'imagination creatice című munkájából való az idézet, amelyre oly gyakran hivatkozott A művészi alkotás lélektana című munkájában. 12 Egykor a Csokonai Színházzal átellenben található szálloda és étterem. (Az irodalomban először Gárdonyi Géza Az a hatalmas harmadik című regényében szerepelt, nevezetessé pedig Ady kapcsán lett, aki az étterem Bunda nevű helyiségében írta számos versét és cikkét. Ezen az épületen helyezték el 1924-ben az első Ady-emléktáblát.)
