Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

A szöveggondozás szempontjai

A jegyzeteknek azonban mindezeken túl feladatuk az Oláht körülvevő életvilág megjelenítése is. Ezért szerepelnek a jegyzetekben az Oláh műveiről írt kritikák legfontosabb megállapításai vagy Oláh levelezése. Az innét származó vélemények, elgondolások és közlések hol egyeznek, hol ellentétesek Oláh naplóbeli állításaival, hol csak kiegészítik azt. Elsődleges szerepük az Oláht körülvevő kulturális-szociológiai háttér bemutatása. Hitem szerint a háttérvilág és Oláh viszonyából az a hely rajzolódik ki, amit Oláh a korabeli világban elfoglalt. Mindezt annak a reményében is tettem, hogy így talán az olvasó könnyebben eligazodik a naplóban feltáruló világban. A jegyzetekben tartózkodtam a véleménynyilvánítástól, noha az összefüggések értelmezése néha elkerülhetetlen volt. A jegyzetanyag elkészítéséhez számos magyar és idegennyelvű lexikont, bibliográfiát, monográfiát és tanulmányt használtam föl. Legtöbbet Tóth Endre Oláh Gábor-életrajzából (Tóth Endre: Oláh Gábor. Debrecen, 1980), Durkó Mátyás Oláh műveit rendszerező munkájából (Durkó Mátyás: Oláh Gábor műveinek kronológiája. It, 1961) és Péter László alaposan megjegyzetelt tanulmányából (Juhász Gyula és Oláh Gábor levelezése. Alföld, 1962) merítettem. A naplót utószó követi. Feladata nem Oláh Gábor életrajzának bemutatása, hisz ez a naplóból, lexikonokból vagy Tóth Endre itt is gyakran hivatkozott könyvéből könnyen megismerhető. Az utószó Oláh naplója, pontosabban az így feltáruló világ értelmezésére tett kísérlet. Oláh magatartásának értelmezhetősége és jelentősége felismerése érdekében szélesebb (világirodalmi) horizontot vontam köré. Ettől művei nem lesznek jobbak, de talán mélyebben megértjük különös világát. Személyes segítségükért köszönetet mondok: Keresztesné Várhelyi Ilonának, a Debreceni Irodalmi Múzeum vezetőjének, aki lehetővé tette, hogy időm nagy részét a naplónak szentelhettem; Bakó Endrének és Tóth Endrének lelkiismeretes lektori munkájukért; Szabó Anna Violának, akinek számos adatot köszönhetek; Soltészné Csorba Ildikónak és Béres Gabriellának (DIM), akik nagy pontossággal vitték számítógépre Oláh naplóját; Sz. Máthé Mártának (Déri Múzeum), aki lehetővé tette, hogy megnézzem néhai férje, Szabó Sándor Géza hagyatékában található Oláh Gáborról készült jegyzeteket; Gulyás Klárának, aki a gyorsírásos részek megfejtésében és számos adat pontosításában volt segítségemre; Schütz Istvánnak, aki a naplóról szóló tanulmány első változatát bírálva sokat segített a teremtett világok értelmezésében; Kalla Zsuzsának (Petőfi Irodalmi Múzeum), aki „naiv olvasó"-ként az utószó sok kényes pontjára kérdezett rá; Korompainé Szalacsi Rácz Máriának, aki a Debreceni Egyetem könyvtára kézirattárában volt nagy segítségemre; Varga Katalinnak, a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattára vezetőjének, aki mindig készséggel és barátsággal teljesítette kéréseimet; Korompai Balázsnak, Krankovics Ilonának (Déri Múzeum) és Körmöczi Katalinnak (Nemzeti Múzeum) számos naplóbeli utalás megfejtéséhez nyújtott segítségükért; Hajdú Zsigmondnak (Déri Múzeum), akinek a latin, Székely Tibornénak (Déri Múzeum), akinek a román idézetek és szövegrészek fordításáért tartozom hálával; Gaálné Ramminger Gabriellának (Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára), aki az Oláh által említett korabeli lapok cikkei felkutatásában adott segítséget és az adatkere-