Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

IV. kötet

A debreceni teológusok Bocskay-bajtársi egyesülete meghívott, hogy tartsak előadást, akármiről. Tartottam, ilyen címen: „Új Debrecen a magyar életben." Tetszett nekik, különösen az, hogy milyen előnyösen változtak meg a debreceni lányok régi gömböc-alakjukból sugár egyenes termetű hajadonokká. Persze, a lelki átváltozás még szebb: az egykori lugubris

182 tónusú Debrecen, a zord puritán kálvinista-tábor-szállás: ma kedves, vidám, jókedvű, fiatal város. Decentralizált alföldi fővárosa csonka Magyarországnak; lassanként irodalmi középponttá emelkedik és Szegeddel együtt a gyökeres magyarság kiröpítő fészke.

183 * A Csokonai Körben is felolvastam. 160 éve született Csokonai. A kultuszáról beszéltem. Mi a kultusz? Magunk szeretete másokban. Lehet magunkat Csokonaiban szeretni? Ebben a csúnya, részeges, kicsapott diákban, akinek sem állása, se becsülete, se családja, se senkije? Csak rigmusokat mond és a lelke szabadságával dicsekszik? - Bebizonyítottam, hogy: igenis, lehet. Sőt kell is. Az ellentétek sarkán forgó gondolataim igen éllel vetődnek a hallgatóság lelkének; sokan csodálták váratlan és frappáns hasonlatok ruhájába öltöztetésüket. - Szinte tüntetőleg tapsoltak, éljeneztek - állítólag azért, hogy megmutassák: velem vannak most is, a Daán-ügy idején.

184 * A Daán-per folyik tovább. Megkaptam az ellenfelem ügyvédjének vádiratát. Nagyon piszkos kis förmedvény; egy csámpás kölyök-advocatus

185 csinálta. 15 pontban feleltem rá, megcáfoltam; de ügyvédem félreértése folytán elkéstünk a feleletem beadásával. S így csak a főtárgyaláson, védőbeszédemül használhatom föl. Ellenfelemre fordítom minden rám szórt hazugságát, s kimutatom, hogy Daán I. a bűnös, tehát ellene kell bűnvádi eljárást indítani, nem ellenem, aki az ő bűnének véletlen feltárója vagyok.

186 182 Gyászos, komor. - Robert Townson angol utazó jelzője Debrecenre (1793). 183 Mj.: Debreczen, 1934. április 1. 61. 184 A Csokonai kultusz című előadás mj.: Debreceni Képes Kalendárium, 1933. 185 Ügyvéd. 186 A hagyatékban fennmaradt Oláh 14 oldalas Felelet és cáfolat című írása (kézirat DIM), amit védekezésül kívánt elmondani a tárgyaláson. Ervelése irodalmi tudásra épül, így többek között Arany epikai hitelről vallott nézetét mozgósítja. S ennek következtében lehet igazsága melletti érv írói módszere is: „Lélektani bizonyítékom: egész harmincéves írói munkásságom alatt követett eljárásom; ha életdarabokat, életképeket, alakokat, jeleneteket veszek témául: mindig a valósághoz hűség jellemez. (...) Ha embereket szerepeltetek: mindig élő modell után dolgozom." Mindez azonban csak az alkotás kiindulópontja, hisz ha ír, egy másik, a képzeletvilágába lép át. A kötet revideálása közben „két nagy regényen dolgoztam egyszerre (...) Igazán mondom: sokkal inkább abban a képzelt világban éltem