Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

III. kötet

következő 150 év magyarja? Mikor születtem, a Monarchia Szarajevótól Rigáig, Abbáziától Prágáig, Bécstől Csernoviczig terjedt - most, mikor ezt írom: Magyarország 14 vármegye, és nem tudjuk: királyság vagyunk-e Horthy alatt, vagy köztársaság? (...) Az emberek, nem tudom miért, sokszor célozgatnak arra, hogy nem sokáig élek. Igen kedvesek ezek a piszkos debreceniek. Például elejtett szavakból egészen tisztán kivettem, hogy 1925 januárját aligha lesz módomban megérni. Miért? Nem tudom. Kardos Albert barátom is mondott ilyesformát, kutatva, fürkészve nézegetvén arcomat. Annyira terhe volnék már kisebbik hazámnak, hogy túl akarnak adni rajtam? Vagy csakugyan halálos beteg vagyok? - Ez az utóbbi valószínűbb, mert már 1911 táján lemondtak az életemről. Egy régi baleset merül most föl emlékezetemben. Körülbelül 9-10 éves lehettem, mikor a Kis-Czegléd utcai elemi iskola udvarán, jó magasról leestem a létráról és estemben a hátgerincem közepét, éppen a derekamnál, ütöttem a fal párkányába. Jó fél óráig nem tudtam szólani. De soha nem mondtam el senkinek. Akkor leszakadt a belsőmben valami. Talán a májam. S ez egyik oka örökös betegeskedésemnek... Elég hosszú a karácsonyi vakációm - tehát Michelangelómat folytatom. (...) Michelangelot békétlen titánnak rajzolom már fiatalon is, Raffaelt pedig földön járó angyalnak. (...) Rímes versekben írom. Csodálatos! úgy ömlenek tiszta rímeim, mint a hegyről zuhanó patak. A magyar nyelv mindenre képes. Imádom. Január l-jén megindítottam a debreceni Egyetértés című lapban A táltosfiú című regényem közlését. Nem árultam el a szerkesztőségnek, hogy a regénynek csak első kötete a szóban forgó 340 lapnyi kézirat; minek rémítsem el szegényeket? - így megállapodtam a nyomdával, a Méliusz könyvkiadó társulattal is, hogy az újságból egyenesen könyv alakba tördelik a kolumnákat és parallel kinyomatják az íveket. Talán ezer példányban. 10% honorárium a bruttó könyvárból; körübelül 10 millió. (600 arany korona. Ennyit kaptam a „Szegény magyarok" első kiadásáért is.) A lapban