Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

III. kötet

Valamikor, a világháború előtt, a hírlapirodalom kulturális szükséglet volt. Ma? Megbolondulva ordítoznak egymásra, mintha veszett kutyát sejtenének a másikban. Egyik azt rikoltja: „i"! A másik azt üvölti: „á"! Én, aki messziről hallgatom valamennyit, tisztán hallom, hogy ezt kiáltják i-á! i-ál Ti, jövendő évek magyarjai, akik már csak betűkbe zártan ismertek engemet, bocsássátok meg nekem azt a sokszor szinte ijesztően felrakétázó erotikus tobzódást, amellyel két embernek az összeolvadását szoktam festeni. Higgyétek el, nem érzékcsiklandás vezette fantáziámat és tollamat, hanem belső kényszerűség. Azok az emberek, azok az anachoréták,

211 akik a nemi szerelem hullámverésétől távol tartják magukat, csak nem ölhetik meg testükben a lángoló állatot. Ennek a belső nagy tűzijátéknak ki kell lobbannia valahol. Én a regényeim szikrázó szerelmi jeleneteiben tobzódom ki magamat. Ez a magyarázata annyit kárhoztatott és meg nem értett, írói érzékiségemnek. A Szegény magyarok létrejöttét hosszas nemi bezárkózás előzte meg. Összehalmozódott genetikus energia robbant ki a Két testvérben; úgyszintén el nem élt szerelmeim öltöttek színes ruhát a Szerelem és halál halhatatlan és mezítelen leányalakjaiban.

212 A Ninon fia

213 és Sámson, sőt Viola elbukott c.

214 verseim hasonló lefojtott erők vulkánikus kitörései. - Hogy miért szeretem rajzolni a vérfertőző szerelmet? Azért, mert ehhez a kényes témához nemigen mernek hozzányúlni; engem izgatott a forradalmisága, csak azért is megpróbálom! Azt a nehézséget akartam megoldani, hogy az előadás és nyelv művészi voltával el kell felejtetnem a téma meghökkentő voltát. Azután, egy pici luciferizmus is mozgott ilyenkor bennem: pour épater le Bourgeois!

215 Megrökönyíteni a nyárspolgári morált. Az előbbi nem mindig, az utóbbi mindig sikerült. Rémhírek vágtatnak keresztül-kasul szegény Csonka-Magyarországon: a románok a Tiszáig, a csehek a Dunáig meg akarják február elején szállani elárvult maradék hazánkat. Nem tudom, mit szeretnének még kigyomrozni belőlünk. Valószínű, hogy az életet. Óh, drága és nemes Győzők, hát már az is fáj, hogy lélegzünk? Milyen gyönyörűen virul ebben a piszok Európában a keresztyéni, a krisztusi szeretet fája! Csak az a baj, hogy a nemzetek egymást akasztgatják föl reá. Hóhéridőket élünk. Meghalt a jó Isten. 211 Remeték. 212 Oláh regénye nem jelent meg. 213 Mj.: Oláh 1909. 214 Mj.: Oláh 1911. 215 Polgárpukkasztás miatt.