Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

III. kötet

dom: hol hálok? - Otthon elővettem Dickens Nehéz idők c. regényét és Gradgrind Tamás úr fény-figurájával mulattattam elszontyolodott magamat. így vándorol­tam egy pár óra alatt három országon át. Párizs, London, Debrecen. (...) Ezer meg ezer filmet láttam, de talán mégis az Abel Gance írta és rendezte fran­cia darabok voltak rám legnagyobb hatással. A J'accuse megőrült poétáját és meg­rázó vízióját (a világháborúban elesett katonák halott-menetét haza a városba) mindig látom. A X. szimfónia asszonyalakja is felejthetetlen, abban a jelenetben, mikor régi szeretőjével találkozik utoljára. Ezek többek, mint színdarabok. Életda­rabok. 129 Most már kezdjük sejteni Magyarország háborús veszteségét. Bevonult a Mo­narchiából összesen 4180 000 emberünk, ezek közül katonai szolgálatot teljesített 3631336. Az utolsó piavei offenzíváig bezárólag elesett, meghalt, fogságban el­pusztult összesen: 947880. A vörös hadsereg vesztesége: 3500 halott. Összes kato­nai halottveszteségünk a békekötésig: 951380. (Én azt hiszem: több.) A halottak 26,1%-át teszik a szolgálatot teljesített katonáknak: minden negyedik emberünk meg­halt! Magyarország népességének 4,40%-a a halottveszteség. Pénzben kifejezve ez a veszteség: 167648 milliárd korona, egy ember életet 9000 koronára becsülve. ­Rokkant: 300000! A Monarchia összes vesztesége: = 1511619 + 325 000 (fogoly halott) Erinek fele: magyarl 1 836 619 Ezzel szemben bevándorolt 637325 galíciai! (7,8%-a a lakosságnak!) Ezekből lettek a lánckereskedők; s ezeket táplálta a balek Budapest, Magyarország, mint „szegény menekültek"-et! Holott jórészük a katonaság elől szökött meg; s őket is magyar ezredbeli fiúkkal kellett pótolnunk, azok hullottak helyettük, míg ők ide­benn hízódtak rajtunk. Óh, magyar butaság, magyar gondatlanság, magyar élhe­tetlenség! Ezért imádod annyira még ma is Ausztriát?! Hiszen az kergetett erre a vágóhídra is. Az igaz, hogy te meg marha voltál. Európa legnagyobb marhája a gavallér magyar. - Vajon tanultunk-e belőle valamit? 129 Abel Gance (1889-1981): rendező, az I. vh. utáni francia filmművészet kiemelkedő egyénisége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom