Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

III. kötet

men most állítom össze egy verseskötetemet;

53 ennek a harmadik része, a „Szerelem csillaga", csaknem mind neki szól. .. .Nos, és aztán - még sokan voltak! A kis Payer Margit, az erdélyi Király Erzsike, a szőke színésznő: Hahnel Aranka... mind, mind belejátszott valahogy eddigi életembe. Valamennyinek köszönhetek valamit. Még Csajkos Irénkének is, egyetlen, csak testi szeretőmnek, aki megtanított 26 éves koromban arra: mi a mámor. Sámsont akkoriban írtam. 1919. okt. eleje. 23. Dr. Lusztig Józsa. 24. Heger F. Angela. 25. Somogyi Irén 26. Bohuss Rózsa.

54 Jött éve csodáknak! Úgy látszik még sem halt meg bennem a színműíró. Az a Csokonai-darabom, az a fantasztikus színművem, amelyet 1915 őszén és 1916 elején írtam, s amelyet Kardos Albert debreceni főirodalmár roppant lesajnált: megjelent folytatásokban a nagyváradi Magyar Szó c. folyóiratban és írói körökben, hogy úgy mondjam: szenzációt keltett. Most azt írják Váradról, hogy a Szigligeti Színház bemutatja.

55 Ezt ugyan nem hallom valami nagy örömmel, mert én csak a bpesti Nemzeti Színház színpadán tudom elképzelni. Egy vidéki színház nagyon alatta maradna fantáziámnak, s bizony, azt keserves volna megérni; mikor a mai színpad egyenesen szárnya, lendítője különösen az effajta látványos daraboknak. Na, de ami késik, nem múlik. Úgyis föl fog kerülni Pestre, ha tíz évig csak vidéken játsszák is. Azután meg régi vágyam, hogy Pesten kívül is legyen irodalom; a decentralizáció éppen a mai siralmas és tragikus helyzetünkben szinte nemzeti gát az idegenáradat ellen. Most úgy érzem magamat, mintha a Végek katonája volnék kelet felé, s a románság felszívó pökhendisége ellen kellene minden mondatommal vétót kiáltanom. így már nem is bánom, ha Várad, Kolozsvár, Arad stb. mutatja be először ezt a színművemet; ez is afféle démonstration nationale, nemesebb értelemben. Ha Herczeg Ferenc Budapesten egy prológusában megesketi a magyar színészeket, hogy hű maradnak a magyar nyelv hirdetéséhez a régi ezeréves Magyarország minden idegenné lett részén, Csehszlovákiában, Mare Romániában, Jugoszláviában:

56 akkor nekem eskü nélkül is előre kell törnöm. Előőrs vagyok a magyar szellem csapatában, az én szavaim ütik az első rést azon a vak, kínai falon, amellyel a magától megrészegedett oláhság akarja a Partiumot és Erdélyt elvágni Magyarország zömétől. Szomorú, hogy ezt kellett érnem. És mégis büszke vagyok rá, hogy megértem. 53 Mj.: Debrecen, 1919. 54 E sor későbbi betoldás. 55 Oláh Jött éve csodáknak című darabját csak 1924-ben mutatta be a debreceni Csokonai Színház. 56 „Hű szolgád maradok, királyi anyanyelvem, fogadom, hogy hű szántó-vető szolgád." Herczeg Ferenc: Prológus a Nemzeti Színház 1919-iki megnyitó előadására. (Új Idők, 1919. 389.)