Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)
II. kötet
ábrándozunk: lesznek-e külföldi sikerei? A jós (afféle zsúr-játék alkalmával) nekem jósolt külföldi sikereket, neki nem. Ezen sokat bosszankodott. Minthogy spiritiszta nőkkel áll barátságban, attól tartok: ő maga is az. Nekem is meg akarta mutatni a kopogó asztalt, de én kinevettem. Azóta hallgat. - Izgat, hogy nem tudom: milyen viszonyban áll azokkal a férfiakkal, akik hozzá járnak. 1918. írói pályámon is nagyon fontos forduló. Ez az év kárpótolt azért a tíz szűk esztendőért, amely semmit sem hozott, csak vitt tőlem. 1918 elején alapítottuk meg Szakács Andor pesti újságíróékkal a Virradat c. lapot. 123 123 Köztársasági szellemű napilap. - Szakács Andor szerkesztő kéri Oláht a Virradatban való rendszeres publikálásra. Szakács színészként indult Debrecenben, Oláh darabjaiban is fellépett (pl. V. László), ekkor kezdődött barátságuk. - Oláh programcikket írt a Virradat első számába: a demokratikus nemzeti szerveződésben és az egyén rendkívüli megbecsülésében látta a kor legfontosabb eszméit, s ezek hirdetését várta a Virradattól is. „A nemzetnek öntudatra ébredése azzal a ritka szerencsével szokott járni, hogy hatalmas egyéniségekben szólal meg; lesznek talán nagyszerű költőink, európai hatású íróink, mert a talaj ma a legkitűnőbb nagy egyéniségek termelésére. (...) teret és alkalmat kell adni minden rendkívüli tehetségnek. (...) Kenyeret és betűt nem faltak még Magyarországon soha olyan szenvedéllyel, mint ma. Az Ige terjed. Ez a legnagyobb hatalom a világon. Tudjátok, mit jelent ez? Azt jelenti, hogy fent is, lent is virrad. Ennek a virradásnak tüköré a Virradat." Irodalom terén pedig mindenekelőtt a magyar regény és a magyar dráma megerősödését remélte. (Az én programom. Virradat, 1917. 1. sz.) - Oláh örült, hogy állandó publikálási lehetőséghez jutott, s rendszeresen küldte is írásait Szakácsnak. 1918-ból néhány: Deák György c. regénye részekben, Tömeg és egyén (1918. február 3.), A magyar regény, A művészi alkotás lélektana, a Magyar életképek sorozat: Két debreceni történet (1918. január 23.), Fokról-fokra (1918. február 7.), Egy anya (1918. március 17.), Két ember (1918. április 2.), Kereszteződés (1918. április 14.), Csokonai kilép sírjából (1918. május 2.), Gyermekek (1918. szeptember 8.), Samu nadrágja (1918. szeptember 29.), 1919-ben pedig itt jelent meg az Álmodó magyarok című regénye. Debrecen jövője (1921. január 22.), Három regény (G. Hauptmann: Atlantis; R. Rolland: Jean Christoph; Szabó D.: Az elsodort falu (1921. március 13.).