Lakner Lajos szerk.: Naplók. Oláh Gábor (Debrecen, 2002)

II. kötet

Az út előlem elfutott... Szomorún visszanézek: Alattam boldog kis hazám, A szent szülői fészek. Oh milyen véres grádicson Törtettem fel idáig, Hol a kínnal harmatozott Hírnév virág virágzik. Folytatás már nem következik. s Április Teremtő szent Isten, mikre jövök rá lassanként! Ma tudtam meg, kerülő úton, hogy az apámnak már fiatalkorában vérbaja volt! Édesanyám eltitkolta előttünk, csak Erzsike néném jött rá, az operációból, amelyet azon a szerencsétlenen végeztek. - Bosszúálló Jehova: megbünteted az apák álnokságát a fiakban, negyedíziglen! - És Ibsen! Ibsen! - Hogy micsoda végzetességgel játszott bele ez az ember az én életembe! (...) Május (...) Érdekes, most rémlik vissza, hogy Krisztiániékkal való förtelmes ügyem talán a legmélyebb megrázkódtatása volt életemnek. Legalább attól kezdve nagyot változtam. Embergyűlölő lettem. - S mintha B. doktor ezt sejtené... sokszor emlegeti Krisztiániékat és néz rám. De - áll néma csend. Tegnap, szép májusi vasárnap délután, az udvarbeli kis eperfánk alatt édesanyámmal beszélgettünk. Mikor azt mondtam neki: vigyázzon rám, mert most élem második gyermekségemet, sírva fakadt; sírtam én is. Csak az ő könnyei kifelé, az én könnyeim befelé hulldogáltak. Másnap, hogy visszagondoltam rá: Alvingné és fia jutott az eszembe.. .

70 (...) 70 Ibsen Kísértetek című drámájának hősei.