Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Krankovics Ilona: Az 1811-es devalváció gazdasági következményei a levéltári források alapján

KRANKOVICS ILONA (Déri Múzeum, Debrecen) Az 1811-es devalváció gazdasági következményei a levéltári források alapján Az 1811-es és az azt követő 1816-os pénzleértékelést a kortársak és a múlt század gazdaságtörténészei egyaránt kárhoztatták, a gazdaság romlása okaként emlegették. Debrecen történetírói is nagy látványos csődbejutásokra utaltak az említett intézkedéssel kapcsolatbari. Mindez különösen fontossá teszi számunkra hogyan is zajlott le az 1811-es nagy pénzleértékelés; egy pénzügyi rendelkezés hatása mennyire figyelhető meg a levéltárakban őrzött korabeli dokumentumok alapján. A város levéltárában őrzött tanácsülési és közgyűlési jegyzőkönyvek mellett igen jelentős forrást képeznek az un. Jelentések. Debrecen tanácsának megbízásából egy-egy fontosabb kérdésben a megbízott tanácstag, olykor bizottság vizsgálatot tartott. A megejtett vizsgálat eredményét írásba foglalták és benyújtották azt a tanácsnak. Az írásos jelentés minden részletre kitért. A folyamatosan vezetett jegyzőkönyvek és a jelentések együttes szemlélése lehetőséget nyújtott arra, hogy életszerű képet kapjunk a vizsgált időszakról. Debrecen tanácsának 1811. évi jegyzőkönyvének bejegyzései bőséges forrást nyújtanak a pénzleértékelés folyamatának végigkiséréséhez. Kőhegyi Mihály II. Ferenc devalvációs rendeletét közlő és azt értékelő tanulmánya, valamint Kecskemét város jegyzőkönyvének a korszakra vonatkozó pénztörténeti közleményei lehetőséget biztosítanak az egybevetésre is.

1 1811 -ben Debrecen polgárait két jelentős dolog tartotta izgalomban, a nagy tűzvész, - amely során a város központja elenyészett-, valamint a devalváció. Kecskeméttel szemben Debrecen már március 15-én kézhez kapta II. Ferenc rendeletét. A pátens kihirdetését rendkívül jól előkészítették.

2 Napokkal korábban a városba érkezett Ibrányi Vajai Ibrányi Farkas királyi biztos, aki az egész kihirdetési "ceremóniát" vezényelte. Március 14-én elrendelte a hadi pénztár azonnali ellenőrzését. Másnapra egybehívatta a város elöljáróit. Megvárakoztatta a jelenlévőket, magáért küldetett. Vajai Ibrányi Farkas a királyi pátens átnyújtása előtt, a jegyzőkönyvi bejegyzés szerint igen ékesszóló, szívhezható "dictiot" mondott. Az ősi magyar virtusra, mint nemzetmegtartó erőre emlékeztette a városatyákat, amelyet csak akkor lehet gyakorolni ha arra alkalmasság nyílik. Ezután következett a pátens teljes szövegének felolvasása, majd a királyi biztos újabb lelkesítő be-