Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Ulrich Attila: Adalékok az oroszlános tallérok szerepének megítéléséhez a l7. század második felének magyar pénzforgalmában

gyűjtés, adószedés, új vámok felállítása, és az erről tudósító források lehe­tővé teszik az oroszlános tallérok pénzforgalomban betöltött szerepének pontosabb meghatározását. "A nehéz gazdasági helyzetet e tallérok árfolyamának viszonylagos emelkedése segített áthidalni. Az adóba begyűjtött különböző pénzeket 'jó pénzzé" Szeben és Brassó nagy kereskedőtársaságai, elsősorban az angol Levante Company érdekkörébe tartozó görög kompániák váltották át. Köz­reműködésükkel áramlott az országba nagy mennyiségben az oroszlános tallér, és segítségükkel alakult ki újból viszonylagos kereskedelmi forgalom. Bizonyos, hogy az. oroszlános tallérok forgalma Nyugat-Európa országai számára hozott hasznot, azonban Erdély viszonylagos gazdasági konszoli­dációjában is szerepet játszott. " 22 A 17. század második felében az oroszlános tallér számítási pénzzé vált a fejedelemségben, sőt az erdélyi adókivetésben is megjelent. így 1687­ben a Gyulafehérvári országgyűlés a kapuszám után kivetett adót 20 orosz­lános tallérban állapította meg! 23 Egy évvel korábban az erdélyi adó ügyében Drinápolyban tárgyaló Gyárfás Pál portai kapitiha 1686 január 17-én elérte a nagyvezérnél, "hogy örökösen megengedtetett az 80 ezer oroszlános tallérnak acceptálása...! " 24 A fentiek ismeretében érthető miért vetették ki egy évvel később az Erdélyi adót ilyen pénznemben. A fejedelem valószínűleg már ezelőtt is kísérletet tett a török adó oroszlános tallérral való befizetésére, bizonyára sikertele­nül. Erre utal Apafinak az az 1663-ból való rendelkezése, melyben megen­gedte a kolozsvári Joó Jánosnak, hogy az oroszlános tallérokat törvényes súlyban és finomságban utánverje. 25 Az elvi engedély megadása az adó oroszlánosokkal való befizetésére jelentős pénzpolitikai siker volt, továbbá ezen rossz minőségű tallérok kivi­telejelentős nyereséghez juttatta a fejedelmi kincstárat is. 26 Lehetséges, hogy a fenti engedély nem minden esetben realizálódott, mert Gyárfás a jelenté­sében megjegyezte:"...miképpen törekedhetnénk még is továbbra az adó dolgátul, holott mostis jelen nincsen, hanem hová hamarább most (kieme­lés tőlem) nagyságod oroszlános tallérokkal küldje bé.." 21 Mindenesetre a tények azt mutatják, hogy Erdélyben az oroszlános tallérok gazdaság- és pénztörténeti jelentősége messze túlnőtt a Hódoltság­ban és a Magyar Királyságban betöltött szerepéhez képest. Havasalföldön és Moldvában az oroszlánosok forgalma meghatáro­zóbb volt, hiszen Romániában egészen 1867-ig számítási pénzként hasz­nálták, 28 a Török Birodalom területén pedig még a 18. században is jelentős mennyiség forgott belőlük a pénzforgalomban, 29 sőt a román lei, 30 valamint a bulgár leva nevei is az oroszlán szóra, erre a tallértípusra vezethetők vissza! Megállapíthatjuk tehát, hogy az észak-németalföldi eredetű oroszlá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom