Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)
Gedai István: Széchenyi Ferenc, Déri Frigyes. És utánuk?
GEDAI ISTVÁN (Magyar Nemzeti Múzeum) SZÉCHENYI FERENC, DÉRI FRIGYES. ÉS UTÁNUK? Ha valakinek a nemzet valamiből tízet adott, illő, hogy abból egyet a nemzetnek adjon. így módosíthatnánk szent királyunk törvényét, amikor arra emlékezünk, hogy valaki eleget tett a nemzetével szembeni kötelezettségének. Nem írott, törvény által követelt kötelezettségnek, hanem amit az erkölcsi szint követel. 1802-ben Széchenyi Ferenc gróf, a nemzet vezetőrétegének tagja, földbirtokok gazdag főura teljesítette nemzetével szembeni kötelezettségét, amikor a nemzetnek ajándékozta könyvtárát, térkép- és kéziratgyűjteményét, valamint a Magyar Nemzeti Múzeumot megalapító éremgyűjteményét. Mondhatnánk azt is, hogy - többi főuraink tetteit tekintve - túlteljesítette, de hát hol van a határ a megmérhetetlen, kizárólag erkölcsi indíttatású teljesítés és túlteljesítés között? Tény, hogy a magyar nemzetnek ereklyetárat alapított, ahol ezeket az ereklyéket megőrzik az egyre fogyó, ma még mintegy 15 millió magyarnak. Ide zarándokolnak Erdély, Felvidék és Délvidék ma még magyarul beszélő magyarjai, hogy tiszteletüket tegyék e szent ereklyék előtt, hogy erőt merítsenek puszta létükért, fennmaradásukért folytatott kétségbeesett küzdelmükben. A XX. század elején Déri Frigyes, a nemzet vezetőrétegének tagja, selyemgyárak tulajdonosa teljesítette nemzetével szembeni kötelezettségét, amikor a nemzetnek, Debrecen városának ajándékozta hatalmas műtárgygyűjteményét; régészeti, iparművészeti, művészeti alkotásait, a kizárólag magyar véretekből álló éremgyűjteményét. Mondhatnánk azt is, hogy - többi gyártulajdonosaink tetteit tekintve - Déri Frigyes túlteljesítette kötelezettségét, de erkölcsi szintje erre indíttatta. Tény, hogy a Déri Frigyesről elnevezett debreceni múzeum több, mint Debrecen, több, mint a Tiszántúl, de több, mint a megcsonkított Magyarország művelődési életében játszott szerep. Az "Ember" alkotást jönnek látni azok, akiknek (még) mond valamint ez a kifejezés: "humán művelődés." Itt, Debrecenben fog meg bennünket Krisztus szelídsége Munkácsy Mihály trilógiává kiegészült képei láttán, itt áraszt el bennünket az ókor (görög, etruszk, római, kínai) művészete. E gyűjtemény láttán csodálkozhatunk, vagy iszonyodhatunk Európa és a Kelet régi fegyverein. Történeti, gazdaság-, művelődés-, művészettörténeti forrás a nevezetes éremgyűjtemény. Aranypénzek gazdag sorozata a sokszor végigrabolt Erdélyből, történelmünk kiemelkedő és kedves szemé-