Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Karlovits Károly: Szent István fontja és a magyar kereskedelmi mértékrendszer

METROLÓGIAI FOGALMAK (A Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság [ CIPM ] által elfogadott fogalom meghatározások gyűjteményéből kiemelt részletek, ezeknek angol és francia megnevezésével. A ***-gal jelzett meghatározások más forrásból származnak. ) METROLÓGIA A mérésre vonatkozó ismeretek köre. A metrológia magába foglalja a mérésekre vonatkozó összes információt - tehát mind a gyakorlati, mind pedig az elméleti szempontokat - függetlenül a mérés pontosságától és attól, hogy a mérés a tudomány vagy a gazdálkodás mely területén történik. Metrology Métrologie (f) EGYSÉGRENDSZER Valamely mennyiségrendszerhez kialakított egységek összessége. Egy egységrendszer kiválasztott alapegységekből és a származtatott egységekből áll. Az utóbbiakat egyenletek és arányossági tényezők (váltószámok) határozzák meg. System of units (of measurement) Systeme(m) d'unités (de mesure) AZ EGYSÉG TÖBBSZÖRÖSE amelyet az egység meghatározott szorzótényezőjével képeznek (váltószám). Multiple of a unit (of measurement) Multiple d'une unité (de mesure) AZ EGYSÉG TÖRTRÉSZE amelyet az egység meghatározott, 1-nél kisebb szorzótényezőjével képeznek (váltószám). Sub-multiple of a unit (of measurement) Sous-multiple d'une unité (de mesure) VALÓDI ÉRTÉK Az az érték, amelyik a teljesen meghatározott mennyiséget jellemzi. True value (of a quantity) Valeur(f) vraie (d'une grandeur) HELYES ÉRTÉK amelyikkel a valódi érték meghatározott célból helyettesíthető. A helyes és valódi érték különbsége általában az alkalmazás szempontjából elhanyagolható. Conventional true value (of a quantity) Valeur conventionnellement vraie (d'une grandeur)