Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Karlovits Károly: Szent István fontja és a magyar kereskedelmi mértékrendszer

mérték neve az egység törtrésze színfém súlya arany/ezüst ötvözet súlya anyaga 1 drachma 1/100 mina = 4,41968 g arany 1 diabol 1/300 mina = 1,4732 g 1,6369 g ezüstötvözet 1 tetradrachma 1/400 mina = 1,1049 g 1,2277 g ezüstötvözet 1 obol 1/600 mina = 0,7366 g 0,8186 g ezüstötvözet 1 chalque 1/4800 mina - 0,09208 g 0,1023 g ezüstötvözet A fenti felsorolásból egyértelműen megállapítható, hogy az V.-XI. században (1031-ig) az arany-ezüst értékviszonya 1:10 volt, mert 1 solidus 60 ezüst obulust (obol) vagy 40 ezüst tetradrachmát (dénárt) ért. (HÓMAN: 1:9,818, HUSZÁR: 1:10,909.) A Szent István-kori magyarországi mértékekre a gyér források miatt eddig csak a Szent Istvánnak tulajdonított pénzek metrológiai adataiból következtethetünk. Erre vonatkozóan idézzük HÓMAN egyik legfontosabb megállapítását: " Szt. István pensa auri-ja A X.-XI. században hazánkban forgalmi pénzül használt bizánci arany solidusnak a XI. századi magyarországi latinságban pensa auri (megmért aranydarab, aranypénz) volt a neve. " Célszerűnek látszik először a solidus metrológiai adatait megvizsgálnunk, mert e pénz volt a kora középkor Európájának a legfontosabb, egyben meghatározó pénze. Szerencsés véletlen folytán 1963-ban a hódmezővásárhelyi Szikáncstanyán 1439 darabból álló solidus lelet került elő. Feldolgozója: BÍRÓNÉ SELY KATALIN. (Numizmatikai Közlöny: 74-75. sz. 1975-76.) Röviden összefoglaljuk SELY KATALIN megállapításait a leletről. A lelet 99,5%-a a kelet-római birodalomban uralkodó II.THEODOSIUS uralkodása alatt 430-445 között a Constantinopolis-i verdében készült. Számunkra a legfontosabb megállapítása az, hogy ezek a pénzek verdefényes állapotban kerültek elő. A lelet összsúlya 6446 g volt. A feldolgozó a pénzeket darabonként 0,01 g pontossággal megmérte és a mérési eredményét dolgozatában közölte. Vizsgálatainknál az 1439 db-os leletből csak 1434 db-ot 6438,45 g súlyban vettünk figyelembe. Ebből számolva a pénzek átlagsúlya 4,4898 g. SELY KATALIN darabonkénti mérési eredményét felülvizsgáltuk és a pénzek darabonkénti súlyát 0,0061 grammal csökkentettük (összsúlyban 8,73 g), ezt fogadtuk el korrigált mérési eredménynek. (A feldolgozó ugyanis a leletet egyben megmérte és 1434 db-ra vetítve 6483,45 g-nak találta, a darabonkénti mérési eredményét összeadva 6477,18 g-t kapott. Ez tette szükségessé a korrigálást.) Az ezt követő vizsgálatainknál ezzel az értékkel számoltunk, továbbá abból a feltételezésből indultunk ki, hogy a solidus megengedett eltérése (remedium) a valódi érték (4,42 g) 1/48 része, azaz a