Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Karlovits Károly: Szent István fontja és a magyar kereskedelmi mértékrendszer

Ebből az itt használatos JI érték számítása: 4096 1 = 1365 - köbujj 3 alapján 3 7T__V_ 4~ D 1365- 64 /8 3 = 0,790 123 456 789 0 = — = 1728 81 Vy A használt értéke = 4 x I -1 = 3,160 49 Ez az érték az ókori Egyiptomban használt ui értéknek felel meg! A XIII. században a 3 tenyeres köböl térfogatát ekként határozták meg: 3 3 tenyér = 12ujj = — láb (arasz), akkor a térfogat V= (|j xf-J = ^ köbláb (10,181 25 liter) valószínűleg ez a szapunak (kisköbölnek, modiusnak), nevezett mértékünk. 3 tenyeres ( 12 ujj = 1 arasz) köbölös edényben az 1 ujj magasságú víz térfogata = 1 icce = 848,7375 cm3 ~ 848,4 g. Ez az összefüggés a további vizsgálataink szempontjából fontos következtetés. Az előzőekből kitűnik, hogy a magyar kereskedelmi mértékrendszer az ókori mértékekre vezethető vissza. Az ókori mértékek könyvtárnyi irodalmából - a történészek számára ismeretlen - CH. ED. GUILLAUME (1861-1938) Nobel-dijas (1920) fizikus, a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatal (BIPM) igazgatója, összesen másfél oldalnyi, az ókori mértékeket összefoglaló táblázatát fogadtuk el kritikai vizsgálataink alapjául. Ez az összefoglaló táblázat 1926-ban jelent meg Párizsban. A választásunk azért esett erre a műre, mert szemlélete a metrológia történet evolúcióját valamint a "víz-egyenérték" alapelvét tartalmazza. (7. ábra) A magyar mértékek egysége (hossz, térfogat) többszöröse és törtrésze az ógörög mértékrendszerhez illeszkedik, ezért fogadtuk el ezt a vizsgálataink alapjául. (2. ábra)