Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Lakatos Sarolta: Nagy Péter cár uralkodása előtti orosz insigniák, kitüntető jelvények, mint középkori falerák

öletett meg 1015-ben. A krónikás igen részletesen leírja a történéseket.

3 Megtudjuk, hogy először Borisz herceg, és kíséretének a meggyilkolására adott Szvjatopolk parancsot. "Borisz kíséretében volt egy magyar vitéz, Georgíj, kit Borisz nagyon kedvelt, és a nyakába helyezett egy nagy aranygrívnát, amelyben Georgíj szolgálta is Őt. Georgíj a testével igyekezett urát védelmezni a gyilkosok elől, de egy lándzsa leterítette. Georgíj nyakáról a gyilkosok nem tudták gyorsan levenni a grívnát, ezért levágták a fejét, s csak akkor tudták elvenni a grívnát, a fejét pedig félrelökték." Mit tanúsít számunkra a krónikás? Georgíj a szolgálataiért nagy aranygrívnát, kitüntető insigniát kapott, aki azt a nyakában viselte. A kunok (polovecek) kijevi támadásának 1100-ban, Vlagyimir Monomach nagyfejedelem idején történt visszaveréséről szóló elbeszélésben kerül említésre Alekszandr Popovics, az orosz bilinák későbbi hőse, Aljosa Popovics. Alekszandrot, ki bátorságával, hősiességével tűnt ki a harcokban, maga Vlagyimir nagyfejedelem tüntette ki aranygrívnával, amelyet az a nyakában viselt.

4 (Rasszkaz o bogatire knazja Vlagyimira Alekszandre sz zolotoj grívnoj na see.) Az eseményt a krónikás tévesen Szent Vlagyimir idejére teszi, éppen egy évszázaddal korábbra,

5 de a grívnának, mint kitüntető insigniának a létezését, továbbélését, adományozási szokását tanúsítja. Az 1147. évi kijevi felkelésről szóló krónikái feljegyzésekben olvasható:

6 A felkelők letépték a rjázányi bojár Mihailről a keresztet és a láncot, és az aranygrívnát. ("Ottorgósa kreszt i csépi i grívnu zlatuju.") E sorok is megengedik annak feltételezését, hogy azokban a napokban a lánc a kereszttel, és az aranygrívna, különös, elismerést hordozó insigniák voltak, s e kitüntetéseket letépték az arra méltatlan bojárról. A mongol hódítás egy időre megtörte a fejedelemségek kitüntetési rendszerének fejlődését, de az aranyláncnak a kereszttel történő kitüntetési szokása fennmaradt, sőt létrejött a kitüntetett terminus technicusa: zlátonoszec, arany viselő.

7 A moszkvai nagyfejedelemségből, a 15. századból származó feljegyzés arról ad hírt, hogy III. Iván cár (1462-1505) aranyviselővé tette Jurij Gyelator követet, amikor aranyláncot adományozott számára a kereszttel.

8 A következő századokra vonatkozóan hasonló kitüntetésekről nincsenek források. Oroszországban fokozatosan jött létre az állam, és személyesen az uralkodó előtt szerzett katonai és polgári érdemek elismerésére, egy elég bonyolult kitüntetési rendszer. A föld-, és pénzadományokon túl, fegyvereket, értékes bundákat, kaftánokat, serlegeket, kelyheket stb. adományoztak.

9 A 17. század 30-as éveiben a tárgyakon feliratok jelentek meg: ki, mikor és miért kapta az elismerést. Maga a "kitüntetés" szó csak a 18. században gyökerezett meg, addig az "adományozás" terminust használták helyette.

10 A 15. századtól ismertek már esetek az érdemtől, és a kitüntetett társadalmi helyzetétől függő, különböző méretű és súlyú, sajátos kitüntető