Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Soós Ferenc: Verde- és mesterjelként alkalmazott címerek a magyar pénzeken

1498) családi címere (23. ábra)

44 látható. Verőtőváltozatokon a címerek felcserélt helyzetben is előfordulnak és vannak olyan veretek is, ahol csak Drágffy Bertalan címere szerepel mesterjegyként. A rendelkezésre álló kis felület ellenére a vésnök tökéletességre törekedett azzal, hogy Ernuszt Zsigmond pécsi püspök és kincstartó címerénél a sisakdíszként szereplő püspöksüveget is rávéste a verőtőre, viszont ezáltal nehezen felismerhető lett a címer egésze. II. Ulászló király aranyforintja, Nagybányán verték (24. ábra).

45

Ennek az aranyforintnak a verőtöve némely részletében igen rosszul vésett. Nehezen azonosítható a verdejegy és a mesterjegy egyaránt. Pohl Artúr szerint a verdejegy h-betű (nagyszebeni verde), a mesterjegyként szereplő címert pedig Hecht György nagyszebeni polgármesternek tulajdonítja. Unger Emil a verde- és mesterjegyet pontosabban határozta meg és rajzolta le: a verdejegy n-betű, és ez Nagybányát jelent, a címer pedig Thurzó János családi címere (25. ábra)

46 Thurzó János 1496-1507 között Körmöcbányán volt kamaraispán,

47 majd 1507-1508-ban érdekeltsége kiterjedt Nagybányára is.

48 Címere azért téveszthető össze Hecht György nagyszebeni polgármester, kamaraispán címerével, mert az ilyen kis felületen történő ábrázolás miatt a köztük levő különbségek nehezen ismerhetők fel (26. ábra).

49 Ezen az aranyforinton nincs évszám, holott ebben az időben már valamennyi verdénkben feltüntették az évszámot, kivéve egy rövid periódust Nagybányán, ahonnan 1508-1511 évszámokkal ellátott érmék nem ismeretesek. Thurzó János mesterjegyével (H=Hans) Körmöcbányáról 1503-1508, míg Nagybányáról 1507-es évszámokkal vert aranyforintokról tudunk.

50 Az itt bemutatott címeres mesterjegyű érme ezután készülhetett az évszám nélküli periódus elején, mert Thurzó János 1508. október 10-én meghalt.

51 János király aranyforintja, Nagybányán verték 1533-ban (27. ábra).

52 Mesterjegye Gritti Alajos főkincstartó címere, abban a formában, ahogyan János király 1530-ban bővítette.

53 Az érméken nehezen ismerhető fel, ezért mutatom be: vágott pajzs felső mezejében egy kereszt, az alsó mezejében szembenéző koronás oroszlánfej látható (28. ábra). Gritti Alajos 1529. szeptember 14-től több tisztsége mellett főkincstartó is volt egészen meggyilkolásáig, 1534. szeptember 29-ig. A bemutatott aranyforintok csak egy részét képezik azoknak az érméknek, amelyeken címer a mesterjegy. A Nagyszebenben vert ilyen érmék címerei szinte teljes egészében beazonosítottak, a körmöcbányaiak közül csak néhány, a nagybányaiak közül viszont elég sok még az azonosítatlan.