Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)
Nagy László G.: Az 1945-46-os infláció a pénzek tükrében
között is kuriózumnak számító - "áruegyenértékes" elismervény, melyből eddig egyetlen példány ismert. 13 "Három villamos átszállójegy árának megfelelő összegről" szól, "amely egyenlő a hármas tífuszoltás anyagának beszerzési árával". (Lásd az V. sz. mellékletet.) Tulajdonképpen a múlt századi hídbárcák folytatója a " Manci-híd" 1 P értékű hídvám-jegye . Keletkezésének magyarázatát Vas Zoltán polgármester 1945. V. 22-i határozata 14 adja, melyben a Pest és Buda között felépítendő hidak költségeinek részbeni fedezésére a már álló ideiglenes hidakon 15 hídvám fizetését tette kötelezővé. (Lásd a VI. sz. mellékletet.) Vidéken szintén számos szükségpénzt adtak ki, és jónéhány olyan tervezetről is tudunk, melyeket végül az ott illetékes szovjet parancsnokság nem engedélyezett... Elsőként az 1944 végétől a következő tavaszig a főváros szerepét betöltő Debrecenről kell szólnunk, ahol maga az Ideiglenes Nemzeti Kormány tervezte 10, 20,50 és 100 pengős államjegyek kibocsátását. 16 A Városi Nyomda - Gáborjáni Szabó Kálmán grafikus tervei alapján, Dalmi István cinkográfus és Krizsó Tibor gépmester munkájával - el is készített néhány próbanyomatot, a szovjet városparancsnokság azonban végül nem engedélyezte a pénzjegyek forgalomba hozatalát... Mára e sorozatból csak egyetlen darab, az egyik 100 pengős maradt fenn; ez a volt Legújabbkori Történeti Múzeum gyűjteményében található. 18 (Lásd a VII. sz. mellékletet.) Szárazbélyegzője tanúsága szerint ugyancsak Debrecenben , a Közalkalmazottak Beszerzési Csoportja akarta kiadni azt a vásárlási jegy-sorozatot, melynek címletei szintén 10, 20, 50 és 100 pengősök lettek volna. Mivel azonban ismert példányai kivétel nélkül aláíratlan, nyomdatiszta állapotban kerültek elő, 19 nyilvánvaló, hogy a szovjet katonai parancsnokság ezek forgalomba hozatalát sem engedélyezte. (Lásd a VIII. sz. melléklete.) Debrecennel szinte egy időben ért el a szovjet hadsereg két másik alföldi várost: Mezőtúrt és Kiskunhalast. Nem csoda hát, hogy a szükségpénzek készítésében is párhuzamosan haladtak. Kiskunhalason a város vezetősége január 12-én hozott határozatot 100 pengős "vásárlási utalvány" kinyomtatásáról - melynek fedezetét is letétbe helyezték. Mire azonban a helyi Brecska Nyomdából az utalványok forgalomba kerültek, Debrecenben is elkészültek az Ideiglenes Nemzeti Kormány pénzjegyei - melyeket ők általános, országos használatra szántak! Ez ma-