Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Nagy László G.: Az 1945-46-os infláció a pénzek tükrében

NAGY LÁSZLÓ G. (Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Budapest) Az 1945-46-os infláció - a pénzek tükrében Ahol két tudományterület találkozik, ott mindig izgalmas probléma: hogyan, miként alkalmazhatják az egyik szakág művelői a másikban feltárt kutatási eredményeket, adatokat? Mostani mondanivalómmal én is e témához közelítek; (annál is inkább, mert a konferencia már címében is erre utal: "A numizmatika és a társtudományok"). A konkrét kérdés: hogyan, mire használható a pénz, mint numizmatikai forrás, a történész (történész-muzeológus) számára? Az ókor, vagy a középkor esetében többé-kevésbé tisztázottak a lehetőségek. A pénzek ott kitűnő ikonográfiái források lehetnek, de - ásatási leletként - kormeghatározó szerepük is fontos. Előkerülésük helye, mennyisége, címleteik, stb. az árutermelés, a kereskedelem, a pénzgazdálkodás fejlettségére, kapcsolataira utalhatnak; ábrázolásaik, felirataik pedig részben ideológiatörténeti, részben művészettörténeti forrásul szolgálnak. Az új- és legújabb kor esetében azonban mindennek jóval kisebb a jelentősége. Az érméken és bankjegyeken szereplő személyiségekről, esetleg épületekről számtalan metszet, fénykép, sőt filmfelvétel is rendelkezésünkre áll; a pénzforgalom és kereskedelem adatainak pedig levéltárak és könyvtárak - polcfolyóméterek százait kitevő - dokumentumaiban nézhetünk utána. Legfeljebb az ábrázolások esztétikai forrásértéke "a régi". Azt azonban távolról sem mondhatjuk, hogy a numizmatikai anyagok az újkortól megszűnnek történeti forrásul szolgálni. Szerepük ugyan legtöbbször már csak kiegészítő, pontosító jellegű, esetenként hitelesítő-bizonyító erejű; de néha akár elsődleges forrásértékkel is bírhatnak. Nekünk pedig éppen az a feladatunk, hogy feltárjuk ezeket a lehetőségeket - ahogy a jelen előadás is ezt célozza... Ehhez - a meghirdetett cím szerint - az 1945-46-os infláció periódusát választottam. A "nagy inflációról" persze már számtalan közgazdasági és numizmatikai feldolgozás született;

1 most azonban kifejezetten egy-két olyan kérdést szeretnék kiragadni, melyek megválaszolásában maguk a pénzeknekjut fontos szerep... Az első, hogy tulajdonképpen mikor is kezdődött a pengő gyors értékvesztése, mely végül a világtörténelem talán mindmáig legnagyobb inflációjához vezetett? A visszaemlékezők ezt általában 1944/45 fordulójához, a háborús eseményekhez kötik; a történeti szakirodalom azonban ma már egyöntetűen vallja, hogy a kezdet 1938, az ún. "győri program", azaz a gyorsított ütemű fegyverkezés megindítása volt. Ezt számtalan írott dokumentum, törvény-