Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Csiffáry Gergely: A baliga használata a Heves megyei iparvállalatoknál

CSIFFÁRY GERGELY (Heves Megyei Levéltár, Eger) A baliga használata a Heves megyei iparvállalatoknál Előadásom két részből áll. Előbb a baliga fogalmának jelentéséről, majd eredetéről szólok. A második részben az általam ismert iparvállalatoknál használt baligák, blaskák használatára kívánok kitérni. A címben ismertetett baliga kifejezéssel több mint 20 éve találkoztam, amikor az egercsehi szénbánya történetéhez gyűjtöttem az anyagot, s egy alkalommal egyik idős adatközlőm említette a nevét és rendeltetését. A téma érdekessége keltette fel a figyelmemet. Utóbb kiderült, hogy a területen (Észak-Magyarországon máshol másképpen nevezik: a baligával azonos értelemben használatos érmét nevezték Máskának, gyakorta harcának, olykor zsetonnak. Napjainkban a baligát kettős értelemben használják, egyrészt valaminek az elszámolására egységnyi értékben (egy vagy több) baligát adnak. Másrészt a baliga szolgál az iparban (vasút, bányászat, gépipar stb. területén) személyazonosításra szerszám kivételezésénél, vagy személyazonosításra a bányabeli leszállásnál stb. Szinnyei József tájszótára szerint a baliga szó, a Karancs vidékén kulcsra kötött fakoloncot takar. Szótárainkat áttekintve kiderül, hogy a baliga vagy balig szót az Új Magyar Táj szótár szintén számon tartja s két értelmezése is van: jelenti egyrészt a trágyát és a ganéjt, míg a második értelmezése szerint a baliga kockára vágott nyírfahéj, amellyel sorsot húztak, s ebből származik a baligahúzás kifejezés.

1 A baliga szó eredetét kutatva találtam egy, a mai értelméhez közeli adatot. 1774-ben a bélapátfalvi jobbágyok azt kérték a földesúrtól, hogy nekik ne adjon a birtokos robotkönyvecskét, mert nem tudnak olvasni, hanem ehelyett adjon rovást vagy bálikat.

2 Tehát a balika kifejezést valójában ekkor a területen a robotbárca megjelölésre használták. Az sajnos nem derül ki a forrásból, hogy a robotmunka elvégzésének az igazolására milyen érmet vagy más szilárd anyagból készült jegyet, vagyis milyen uradalmi bárcát készítettek. Az uradalmi robotbárcák sorában rendkívüli ritkaságnak számítanak azok a darabok, amelyeket a XVIII. század elején a Sáros megyei sztebnyiki üveghutában készítettek. A numizmatikusok körében ismert, hogy II. Rákóczi Ferenc nővérének, Júliának a férje gróf Aspremont a jobbágyai robotjának lerovását igazoló kék, sárga, barna és fehér üvegpénzeket öntetett. Az üvegpénzek előlapján Aspremont gróf nevének a kezdőbetűi, míg a hátlapján egy-egy sarló vagy kerék volt látható domborműszerűen, amely a gyalogrobot, illetve az igásrobot jele volt.

3