Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Garami Erika: Pénzintézetek történetének feldolgozása

GARAMI ERIKA (Magyar Nemzeti Bank Éremtára, Budapest) Pénzintézetek történetének feldolgozása Rövid ismertetőmben nem vállalkozom többre, mint arra, hogy fel­hívjam a figyelmet a modern kori numizmatika és pénztörténet egyik fon­tos, de a numizmatikusok által talán kevésbé ismert forráscsoportjára a pénz­intézetek történetét feldolgozó monográfiákra, publikációkra. A különböző céllal készült kiadványoknak a numizmatika számára legértékesebb részei azok az eredeti forrás- és adatközlések, amelyek az adott publikáció megje­lenéséig csak a cég belső iratai között szerepeltek. A primer forrásokon kí­vül természetesen az értékes secunder források is jelentős szerepet játsza­nak, hiszen a magyar gyakorlat szerint az intézeteknek - egy-két kivételtől eltekintve - saját archívumuk nincs, vagy rendezetlen, tehát történeti kuta­tásra nem alkalmas, irattáruk pedig a leselejtezési rendszernek megfelelően csak az utolsó évek-évtizedek anyagához nyújt felvilágosítást. Természete­sen a Magyar Országos Levéltár anyagát tekintjük alapforrásnak, azonban az intézményeknél talált iratanyag és a levéltári anyag együttesen adja azt az alapot, amely egy pénztörténeti feldolgozás kiindulópontjául szolgálhat­na. A numizmatikához legközelebb a jegybank történetét feldolgozó mű­vek állnak, de fontosak a különböző kereskedelmi bankok, a hitel- és más szakosított pénzintézetek története is. Németországban az 187l-es előtt a kibocsátó hatóságok száma 90 felett van, Angliában az 1844-es "bankakta", a Bank Charter Act tette meg az első lépést a bankjegykibocsátás monopo­lizálása felé. (Jelenleg feldolgozás alatt áll a várhatóan két kötet terjedelmű provinciális bankjegyek katalógusa.) Az USA és Kanada tartományi kibo­csátásai is változatos képet nyújtanak, elég utalni a konföderációs jegyekre (1861-1865). A sort hosszan lehetne folytatni, anélkül, hogy a szükség,­illetve helyi elfogadású pénzeket megemlítenénk. Leggyakoribb célja a bankok és pénzintézetek történetek megírásá­nak a reklám, gyakran alapításuk évfordulója kapcsán. Megjelenési formá­jukat tekintve lehetnek: - tudományos igényű monográfiák (pl. Botos János: A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank története. Bp., 1991, Láng Kiadó., Tallós György: A Magyar Általános Hitelbank (1867-1948). Bp., 1995, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.) - szemléltetők, céges ismertetők (pl. Bank of England, Federal Reserve Bank kiadványai) - a kettő ötvözete - esetleg protokoll célú kiadványok (pl. Abbey National Plc, London)

Next

/
Oldalképek
Tartalom