Krankovics Ilona szerk.: Numizmatika és a társtudományok II. (Debrecen, 1996)

Kovács László: A kora Árpád-kori pénzújításról

korabeli gyakorlat nyomait a több érmetípust kibocsátott magyar királyok pénzverésének emlékanyagában is megkeresni. A munka csak a kutatási helyzet áttekintését eredményezhette, ugyanis gyakran azt sem ismerjük, hogy egy-egy uralkodó hány érmetípust veretett, s nem tudjuk felállítani vereteik sorrendjét sem, pedig a periodikus pénzújítás menetében az egymást váltó érméknek jól megkülönböztethetőknek kellett lenniük.

9 Már Hóman Bálint rámutatott arra, hogy az érmekorpuszokban önálló besorolást nyertek bélyegváltozatok (= verőpárváltozatok) és hibrid veretek is, s "ha minden változatot külön fajnak tartanánk, sokkal több érmefajt kapunk, mint a mennyit XII. századi uralkodóink - az évi pénzkibocsátás rendszere mellett - verethettek."

10 I. (Szent) István (1000-1038) ugyan több érmét veretett, de kibocsátásait nem a pénzújítás igénye, hanem a pénzverés megindításának többszöri nekirugaszkodása magyarázhatja. Érméinek típusválasztéka azonban egyelőre bizonytalan," s nem megoldott az érmesorrend kérdése sem. Mivel a részletek tárgyalására a jelen téma szempontjából nincsen szükség, több szót erről nem ejtek.

12 Orseolo Péter (1038-1041, 1044-1046) viszont olyannyira egyetlen érmetípust (H6)

13 veretett, hogy nem lehet különbséget tenni uralkodása két szakaszában kibocsátott érméi között sem.

14 Ugyancsak egyérmés (H7) volt Aba Sámuel (1041-1044) is, így a pénzújítás kérdése először csak utóda pénzügyi politikájával kapcsolatban vetődhetett fel. I. András (1046-1060) ugyanis az I. (Szent) István Hl jelzetű érméjének érmeképeit másoló, s ezért joggal elsőnek tekintett H8 típusú veretét követően egy újabbat (H9) is forgalomba hozatott. Ennek ránk maradt, s különféleképpen körülnyírt példányait a korábbi szerzők három önálló típusként kezelték. Réthy László még csupán a méretkülönbségeket jegyezte meg,

15 Jeszenszky Géza pedig arra gondolt, hogy I. András, vagy inkább Salamon uralkodásának zavaros idejében a köznép e pénzérméket (CNH 12) körülvágva egy könnyebb pénzlábhoz igazította (CNH 13-14)

16 Hóman Bálint ezt a jelenséget I. Andrásnak a pénzláb növelésére és a pénz értékcsökkentésére való tudatos törekvésével magyarázta, s a pénzújítás vélt korabeli cseh gyakorlatából következtetett úgy, hogy all. században "először Csehországban, s nem sokkal utóbb nálunk is I. András és Salamon korában a periódusonként való pénzújítás vagy kényszerpénzváltás rendszere lépett életbe."

17 A gyors reagálás okát dinasztikus kapcsolatban jelölte meg,

18 s a művelet lebonyolítását úgy képzelte el, hogy a H8-nál nehezebb H9 példányait jórészt még a kibocsátás előtt, a pénzverő műhelyben "hivatalosan" vágták körül, a forgalomba került ép példányokat pedig a begyűjtés után csonkították meg. Persze eközben a magánszemélyek is vérszemet kaptak, s a túlságosan is körülnyírt darabok az ő mohóságuk tanúi.

19 Ezt a véleményét Hóman Bálint később is fenntartotta,

20 sőt Günter Probszt még 1958ban is változtatás nélkül vette át.

21 Feltevését jóval később Györffy György