M. Nepper Ibolya: Hajdú-Bihar megye 10-11. századi sírleletei 1. rész (Budapest-Debrecen, 2002)
M.Nepper Ibolya: 17 Hajdú-Bihar megyei 10-11. századi lelőhely sírleleteinek leírása és értékelése
9. HAJDÚSZOBOSZLÓ-ÁRKOSHALOM 24 35- kép. Hajdúszoboszló-Árkoshalom és Bercsényi u. 49. A lelőhelyek helyszínrajza 9.1. LELETKÖRÜLMÉNYEK A 4. számú főúr Hajdúszoboszlót elkerülő szakaszának terepbejárása során a hajdúszoboszló—püspökladányi vasút, a 4. számú főközlekedési út és Hajdúszoboszló város délnyugati széle közötti háromszögben a település szélén, a környezetéből kimagasodik mintegy 3,5 méterrel egy mesterséges halom (kurgán). Neve: Árkoshalom. A szántott halom felszínén 12-13. századi településre utaló kerámiaanyagot gyűjtöttünk. Mivel a halom az új út nyomvonalába esik és a környezetvédelmi hatóságok hozzájárultak a halom elhordásához, nem tudtuk átterveztetni ezt az útszakaszt, ezért megelőző feltárást kellett végezni. A beruházó fedezte a kurgán feltárásának költségeit, de befejezéséhez a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának 500 000 Ft-os hozzájárulását kellett kérjük a feltárás második évében, 2001-ben. Az ásatás során a halom nyomvonal által érintett területéről 2 újkőkori (62., 66.), 1 vaskori/kelta (215.), 27 császárkori szarmata (29., 76., 88., 107., 123., 124., 125., 126., 127., 131., 132., 133., 140., 163., 174., 195-, 223., 224., 237-, 242., 252., 259., 264., 270., 273-, 275., 276.), végezetül pedig 246 honfoglalás és Árpád-kori sír került elő. z ^ Déri Múzeum Régészeti Adattára. A sírok leírásában szereplő nem meghatározás az antropológus megállapítását rögzíti. A sírrajzok melletti nemjelölés pedig az ásató régésztől származik. Ezek olykor eltérőek. 9.2. LELŐHELY (35-36. kép) Az Árkoshalmot keletről és délről az ásatást megelőzően jól kivehetően vette körbe a névadó „árok". A mesterséges halmot a Kösely jobb partjától 200-250 méterre emelték. Az út nyomvonalába eső alapterülete 100x80 négyzetméter. A 4. út elkerülő szakaszának a Keleti-főcsatorna előtti kiinduló pontjától 1,9 km-re található. A terület állandó vízfolyása a Kösely. A halmot is a Kösely melletti területek földjéből hordták össze. A lelőhely koordinátái az Egységes Országos Vetületi Rendszerben: EOV 825561.14; 233379.66. 9.3. TELEPÜLÉSNÉV A település nevének első említését az I. Géza király által 1075-ben alapított garamszentbenedeki apátság elveszett eredeti alapítólevelének II. Endre 1217. évi átíró és megerősítő oklevelében találjuk Szoboszlóvásár néven. Az oklevél ezt írja: „quod vocatur hungarice Zobozlouwasaf \ A kutatás felveti, hogy a településnek volt egy korábbi, nem magyar nyelvű elnevezése. Lehet, hogy lakói között voltak forrásaink nyíri izmaelitái. Talán ezt látszik bizonyítani az Aranyszeg-pusztán a 19. század végén előkerült, s azóta elveszett kincslelet (37. kép), melyet a kutatók egy része az egyetlen hiteles izmaelita-böszörmény kincsleletnek tart (H.
