M. Nepper Ibolya: Hajdú-Bihar megye 10-11. századi sírleletei 1. rész (Budapest-Debrecen, 2002)

M.Nepper Ibolya: 17 Hajdú-Bihar megyei 10-11. századi lelőhely sírleleteinek leírása és értékelése

kisebb kutatásba kezdett (24. kép). Naplója szerint: „Egy közel 20 m hosszú, 1 m sz. és ËD-i irányú kutatóárkot húzattam 3 munkással, a második gödör mellett. A kutatóárok egyetlen sírt nem talált. Ettől K felé egy rövidebb 5 m hosszú árokban egy KNY irányban fekvő csontvázat lékünk, fejjel NY-nak, lábbal Keletnek, de mellette semmi melléklet nem volt. A csontváz a felszín alatt 70 cm mélyen feküdt. Koponyája hiányzott, de ennek közelében egy fiatal egyén koponyája feküdt rendetlen össze visszaságban borda- és gerinc-csontokkal. Ezt a koponyát hazahoztam. III. sz. kutató árkom egy 4—5 éves gyermek csontvázát találta minden melléklet nélkül. Az árok ásásakor egy durva, népvándorlás kori csupor került elő az első ásónyom alatt. A II. sz. kutató árokban egy kovapenge. Az I. sz. egy kicsike töredék. 12 órára a munkát befejeztem. Begyalogoltam a tanyára. A gazda megmutatta az első ízben talált csontokat. Egy ép koponyát hazahoztam, a többi tört csontokat ott hagytam. Este dr. Balogh János orvos Likasomon várt. Elmondtam neki az eredményt s ő pedig át adott egy nyitott gyütiit, egy kis bronz karperec töredéket, egy ép br. karikát. Szívesen foga venni a további kutatásokat. " A kutatások folytatására nem került sor. A leleteket a Déri Múzeumban leltározták be. 5.2. TELEPÜLÉSNÉV Derecske királyi/hercegi birtok volt. Az 1291—94 közötti időre keltezhető váradi püspöki tizedjegyzékben nem tették ki mellette a birtokosának nevét. 10 kepe tizedet fizetett papja a püspöknek. IV. László adományozta a falut Debreceni Rophoin bánnak, aki 1311 szeptemberében királyi hozzájárulással átadta bihari birtokait - köztük Derecskét — unokaöccsének, Dózsa mesternek. A pápai tizedjegyzékben 1333-ban a falu András nevű papja, az 1334— 1 337. években pedig Egyed nevű papja 22 garast fizetett. Derecske 1404-ig a debreceni uradalom faluja, l405-ben vámos hely volt (GYÖRFFY 1987, 613; MÓDY 1998, 31-33, 36-38). 5.3. GYŰJTEMÉNY Régészeti leletek: Déri Múzeum, ltsz.: IV. 1939.4. 24. kép: Derecske-dr. Balogh János tanyája. Sőregi János vázlatrajza 5.4. LELETLEÍRÁSOK Szórványleletek (11. tábla 1-3.) 1. Félkör átmetszetű, jó minőségű bronzhuzalból készült, oválisra hajlított, egyenesre vágott végű nyitott karika, á: 2,1x1,8 cm. 2. Vaskos, kerek átmetszetű nyitott bronzkarika, egyik vége egyenesre vágott, a másik legömbölyített, á: 3,0x3,4 cm. 3. Elhegyesedő végű, valószínűleg a találáskor deformálódott törött bronz huzalkarperec, á: 4,6 cm. 5.5. A LELETEK ÉRTÉKELÉSE A fentebbi, Sőregi János naplójából származó idézet alapján erről a lelőhelyről 6 sír került elő. A mellékletek nyomán az egyik sírban lószerszámos temetkezés volt. Az előkerült leletek egy 10. század végi-11. századi kora Árpádkori temető helyét jelzik. 6. EBES-TEMPLOMDŰLŐ 15 (volt Debreceni járás) 6.1. LELETKÖRÜLMÉNYEK, LELŐHELY Debrecentől délnyugatra fekszik az elmúlt évtizedekben újjászületett Ebes önálló közigazgatású község. Az Árpád-korban települt falu a pusztulásáig délebbre, a mai debrecen-hajdúszovád út jobb oldalán volt, ott, ahol a Zsong- és Ágod-völgy egyesüléséből keletkezett Kösély bal partján egy nagy halom van. Ezt a területet nevezték Templomdombnak (25. kép). A rajta lévő egykori templom a 18. századra már teljesen elromosodott, s az 15 Déri Múzeum Régészeti Adattára: 257-90. 1920-as években a helyét is csak sejteni lehetett a téglatörmelékes felszínen. 1988 késő tavaszán a Községi Tanács akkori elnöke és az iskolaigazgató Haja István bejelentette, hogy a Templomdombon a szántás során nagy mennyiségű habarcs- és téglatörmeléket, valamint emberi csontokat forgatott ki az eke. A helyszíni szemlét 1989. április 10-28. között leletmentő ásatás követte (26. kép). A feltárás során a dombon megtaláltunk egy négyszögletes szentélyzáródást, amely egy 16 Déri Múzeum Régészeti Adattára: 256-90.; M. NEPPER-SZ. MÁTHÉ 1993, 126-128.