M. Nepper Ibolya: Hajdú-Bihar megye 10-11. századi sírleletei 1. rész (Budapest-Debrecen, 2002)

M.Nepper Ibolya: 17 Hajdú-Bihar megyei 10-11. századi lelőhely sírleleteinek leírása és értékelése

17. ISMERETLEN LELŐHELY (BÁRÁND-BELTERÜLET) 1998 júniusában a Déri Múzeumba két fiatalember behozott egy zöld patinával borított aranyozott ezüst tar­solylemezt, valamint egy erősen korrodált fél pár vasken­gyelt, s elmondta, hogy a bárándi házuk elbontásakor a mennyezet padlás felőli oldalába sárral letapasztva bukkan­tak rá a házukat bontó munkások a két tárgyra. Kíváncsiak voltak rá, hogy mi lehetett a két tárgy eredeti funkciója és a kora, de a tárgyak múzeumba való beszolgáltatásától, il­letve eladásától kezdettől fogva elzárkóztak, mert a tulajdo­nukban óhajtották őket megtartani. A fiatalemberek édes­apja elmondta, hogy nagyapjától és dédnagyapjától hallotta, hogy az 1818(20)-ban született és 1873. augusztus 2-án elhalálozott szépnagyapa gyakran emlegetett egy nagy kin­cset, amit ő biztos helyre eldugott. Rajta kívül ezt egyetlen leszármazottja sem láthatta, azaz a tárgy mibenlétéről a csa­lád egyik nemzedékének sem volt konkrét ismerete. 1998.június 10-én a két tárgyat, amely honfoglás kori tarsolylemez és 1 vaskengyel, a Déri Múzeumba hoztuk restaurálásra, rajzoltatásra és fotóztatásra, amit a tárgyakat bemutató két fiatalember mint tulajdonos, engedélyezett. Ugyanekkor hozzájárultak a tárgyak, publikálásához is. 11 ^ A tulajdonosok rövid időre letétbe helyezték a Déri Múze­umban a fent említett két tárgyat, és ez alatt az idő alatt megtörtént a tárgy védetté nyilvánítása. 120 A tulajdonosok teljesen elzárkóztak a nyilvánosság elől, és kérték a nevük­nek, lakhelyüknek titokban tartását. A tárgyakat jelenleg is ők őrzik, s az őrzési feltételek betartását, melyeket a védetté nyilvánítási határozat pontosan megszabott, a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériuma ellenőrzi. A másodlagos helyen előkerült leletek nyilvánvalóan egy gazdag sírhoz tartoztak. Az, hogy hogyan került a később Bárándon házat építő szépnagyapához, kiderült a családdal való beszélgetések során. Az 1818(20)-! 873 között élt ősük a falubéli társaival együtt jól fizető kubikosmunkára szerző­dött az 1850 után meginduló Tisza-szabályozási munkákra. Ezek Tiszadob-Tiszadada térségében kezdődtek, s itt buk­kanhattak rá arra a gazdag honfoglalás kori sírra, amelynek mellékletanyagát egymás között szétosztották, s neki nyil­vánvalóan ennyi jutott. Feltételezhető, hogy a sír több része sem mind került mint nemesfém újbóli felhasználásra, hanem valamelyik északkelet-magyarországi múzeum eddig még azonosítatlan anyagában van. A teljesen ép tarsolylemez az eddig előkerült példá­nyok között a legjobb megtartású. Kidolgozása alapján is a legszebb megfogalmazású, legérettebb stílusjegyeket felmu­tató, kimagasló ötvösművészeti darabok közé sorolható (253. kép, 365-367. tábla). A tarsolylemez előlapja aranyozott ezüst, a hátlapja vörösréz. Az előlapot ezüstlemezből kivágott sima szalag ke­retezi, melyet szegecsek rögzítenek a díszített előlaphoz és a hátlaphoz. A tarsolylemez előlapjából - a felületet csaknem teljesen beborító plasztikus indákból kinövő húsos, mégis kecsesen kanyargó - palmettacsokrok emelkednek ki. A pal­mettacsokrok leveleit és az indák erezetét a poncolás szinte élővé teszi, s a levelek szélén található vonalkázás még tovább gazdagítja a felület kidolgozását. A tarsolylemez előlapjának közepét a hatalmas, élettől duzzadó palmettacsokrokkal ösz­szefonódó életfa foglalja el. Agai a tarsolylemez felső szélének teljes szélességét uralják. A domború mintát az ötvös először bevésve előrajzolta, majd a háttér visszakalapálásával és ara­nyozással hangsúlyozta. A visszakalapálásnál a mintát töké­letesebbé is tette, amelyről árulkodik néhol a jól látható bevésés vonala. A tarsolylemez, amely teljesen ép, szokatlan mértékben domborított, m: 14,0, sz: 8,7-12,0 cm. Körte alakú, gerinceit talpalójú fél pár kengyel, m: 13,8, sz: 11,2, talpsz: 4,1 cm. 119 Kedvezményezett M. Nepper Ibolya, a Déri Múzeum régész 120 Védési szám: 329-10-50/2000.KÖI. munkatársa. A leletről: M. NEPPER 1999a, 107. old. 3. kép.

Next

/
Oldalképek
Tartalom