M. Nepper Ibolya: Hajdú-Bihar megye 10-11. századi sírleletei 1. rész (Budapest-Debrecen, 2002)
M.Nepper Ibolya: 17 Hajdú-Bihar megyei 10-11. századi lelőhely sírleleteinek leírása és értékelése
feltehetően rangos személy 129. sz. sírjára, melyből faragott agancs zablapálcák kerültek elő a töredékes, de rekonstruálható zablakarikákkal és szájvassal együtt. Nyereg sírba helyezésére is több adatunk van: a 103. sír aranyozott ezüst nyeregveretei és a 108. sír nyeregvasalása. A férfiak viseletére vonatkozóan annyit tudtunk megállapítani a részletes feldolgozások előtt, hogy a mellékletanyag: arany hajkarikák, nagyméretű aranyozott ezüst kaftángombok, gyöngyök, ezüst lemez- és öntött karperecek a rangos szabadok vagyoni helyzetének megfelelően tükrözik a gazdagságot. Övgarnitúra nem került elő, veretes öv meglétére jelzésszerű utalás a sírba tett egy-egy veret. A férfisírok mellékletanyagában a VII. Konsztantinosz Porphürogenetosz és II. Romanosz érméje és egy észak-itáliai veret a kalandozásokban való részvételt tükrözi. A Sárrétudvari-Hízóföldön végzett leletmentő ásatás során a női sírok feltárásakor olyan megfigyeléseket tudtunk végezni még a legszegényesebbnek tűnő sírok esetében is, amelyek alapján a ruha és a hajviselet rekonstrukcióját el lehetett készíteni (236—239. kép). A ruhák általában bővelkedtek nemesfém díszekben, 108 de ahol mindez nem volt meg, ott csupán a színes pasztagyöngyöknek és a préselt véreteknek a ruhán, illerve a hajfonatokban való elhelyezése is egyszerűséget és rangjukhoz illő méltóságot sugárzott. A ruhák, illetve az alsóruhák kivágását aranyozott ezüst, vagy aranyozott bronz ingnyakdíszek, kerek ingnyakdíszveretek és csüngős ingnyakdíszveretek díszítették. A ruha nyakkivágását gyakran kétsoros dísz ékesítette. Ezt alkothatta azonos típusú veretek két sora (118., 139.) (237. kép), vagy különböző típusú két veretsor (239-b kép). A felső kerek ingnyakdíszveretsor volt, közvetlenül alá pedig csüngős ingnyakdíszveretsort varrtak. Voltak különleges szabású ruhák is, melyeket ugyancsak a ruhán lévő díszek elhelyezkedése alapján rekonstruáltunk (53-, 139.) (236.a kép). A feltárások eredményeképpen a hajviselet több fajtáját tudtuk megfigyelni. A hosszú hajfonat szálait összefoghatta egy ráhúzott nyitott karika, visszahajthatták a hajfonat végét csepp formában, mely lehetett egyszeres és kettős (118.), és rendezhették a váll fölé csigavonalban (167.) (239.a kép). A hajfonatok végébe csaknem minden esetben előre felfűzött színes gyöngysorokat fontak. A hajfonatok ékessége volt a hajfonatkorong, mely aranyozott ezüst- vagy áttört bronzkorong. Egy esetben pedig mindkét hajfonatba két gyöngyházból készített félhold és háromszirmú virág alakú hajfonatkorongot erősítettek (167.). Gyakori a hajfonatok végén a gyöngyök közé fűzött kauricsiga is (118., 167-). Pártaviselet nyomára leltünk a 102. sírban (236.b kép). Gyakran tudtuk rajzban is rögzíteni az alsóruha fölé kerülő, szintén véretekkel díszített felsőruhát is (139-, 143-, 262.) (238.a-b kép). A női viseletet fülbevalók, gyűrűk és karperecek tették teljessé. Kiemelkedő szépségű és ritkaságánál fogva is jelentős (vö. FETTICH 1937, 104-105-, CXVII. t. 1-2.) a 136. sír arany fülbevalója, melyet bizánci mester készített. Bőröv meglétének nyomára egyetlen esetben, a 102. sírnál akadtunk. Bihar megyében Sárrétudvari területéről, nevezetesen a hízóföldi temetőjében is olyan nagy számban tártunk fel fegyvermellékletes sírokat, hogy ezek kétségtelenné teszik azt az ásatásokkal is megerősített tényt, hogy itt koncentrálódtak a bihari várhoz tartozó állandó katonaság vagy az időszakosan hadra fogható harcosok szálláshelyei. Az előkerült lel etanyag összessége pedig azt szemlélteti, hogy vagyonos, katonáskodó, az asszonyait nemesfém ékszerekkel gazdagon ellátó rangos középréteg egyik temetőjét tártuk fel. 108 A törzsi-nemzetségi arisztokrácia soraiba tartozó nők nyugodhattak a 103. temetkezés asszonyához hasonló sírokban, vö. RÉVÉSZ 2001, 32.
