M. Nepper Ibolya: Hajdú-Bihar megye 10-11. századi sírleletei 1. rész (Budapest-Debrecen, 2002)
M.Nepper Ibolya: 17 Hajdú-Bihar megyei 10-11. századi lelőhely sírleleteinek leírása és értékelése
2. BIHARKERESZTES - BETHLEN GÁBOR UTCA 25. 3 (volt Berettyóújfalui járás) n—'— ['S* N ;.?i J ,FU18p-ta. ekete-ta." ^Bíhari-ta. ! M pint f *•"'<•»»«. L» f^-rS.-™ : * Km 7 ff • 2.1. LELETKORULMENYEK 1994. október 26-án Szécsényi Lajos és felesége, debreceni lakosok, behoztak egy, a nevezett ház előtti gázvezeték bekötési árkából előkerült leletegyüttest. Ezt megelőzően, a hétvégén ugyanis Biharkeresztesen voltak, ahol a bejelentő öccse az említett házzal szemben lakik. A géppel végzett földmunkával a felső talaj alatti homokból, a gázvezeték lő árka és a 25- számú házhoz nyitott árok sarkánál kb. 70 cm mélységből koponya és bolygatott csontok kerültek elő. Átkutatták a homokot, s abban különböző alakú ékszereket, fémtárgyakat találtak. A koponyát bevitték az öccse házába, a leleteket pedig a Déri Múzeumba szállítottak, lévén ismerősei Módy Györgynek. A leletekről első látásra megállapítható volt, hogy egy 10. századi gazdag női sírból származnak, s mivel a múzeum régészei terepen tartózkodtak, Módy a bejelentővel együtt még aznap kiment a helyszínre, ahol az utca teljes hosszában gázvezeték fektetéséhez ástak árkot és a házakhoz bekötő árkokat. A koponya, a mellkas és a karok helyét, valamint az onnan kikerült homokot rostálással gondosan újból átkutatták, s a váz csontjain kívül még további mellékleteket is találtak. A csontváz lába keleti irányban benyúlt az árok másik partja alá. A főárok partján még egy helyen találtak csontokat, de itt melléklet nem volt. 11. kép: Biharkeresztes-Bethlen Gábor utca 25. A lelőhely helyszínrajza 2.2. LELŐHELY (11. kép) A kis hátságon települt Bethlen utcát és a településnek ezt a részét az idős emberek „Temető"-nek hívják, de itt 18-19. századi temető nem volt. A név úgy keletkezhetett, hogy a házak építésekor csontok kerültek felszínre, hiszen a most bolygatott gazdag melléklettel ellátott sír is sekélyen helyezkedett el, a járószinttől csupán 70 cm mélységre. Feltételezhető, hogy ez a terület egy 10. századi temetőt rejt, mely a házak alapozó árkaival folyamatosan pusztul. 2.3. TELEPÜLÉSNÉV Első említésekor 1214-ben a váci püspök Fancsal néven adományozta a leleszi prépostságnak, de a század utolsó évtizedében két részéről tudunk. 1284-1290 között az egyiknek V. István adománya alapján a váradi Szent Kereszt-oltár mestere a birtokosa, a másiknak pedig a váradi káptalan. Az egyik birtokosa nyomán kapta a Keresztes nevet, így találjuk 1332-1337 között a pápai tizedjegyzékben, amikor Miidós és János nevű papjai 14 garast fizettek. A tized összege alapján a népesebb falvak közé tartozott, 59-61. 3 Déri Múzeum Régészeti Adattára: 369-97.; M. NEPPER 2000,
