M. Nepper Ibolya: Hajdú-Bihar megye 10-11. századi sírleletei 1. rész (Budapest-Debrecen, 2002)

Lóki József: A megye természeti földrajza

l. táblázat: A holocén régészeti és földtörténeti korbeosztása Régészeti korbeosztâs* Földtörténeti korbeosztás régi** Ij^ 1 ^ * * Kr. u. 1700 Ujkor jelen Jelen ín Kr. u. 1000 Középkor anükus fázi Kr. u. 895 Honfoglaláskor 12 % anükus fázi Kr. u. 450 Népvándorláskor 12 % zubatl Kr. u. 1 Római kor o zu Dat. 2500 m Kr. c. 850 Vaskor 2600 fázis c -4) Dboreális Kr. e. 2800 Bronzkor £ .a 5700 Dboreális c Kr. e. 4400 Rézkor 5600 Szubb fá; N e O U~l irt Kr. e. 6000 Ujkőkor 7300 Atlai tikui fázi mtiku äzis m • H .—< tr\ 8300 < Átmeneti kőkor 9600 Boreá fázi; 9600 Boreá lis fázis Kr. e. 10 000 10 200 Preboreális 11500 Preboreális * A régészeti korbeosztás a leírásokban változó ** F. W. B. van EYSINGA 1978 *** HUISINK 1998 nyomán A kiemelt helyzetű Hajdúhát peremi részén löszbe vágódott völgyek fejlődtek. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a nyár eleji csapadék gyakran heves záporok alakjában hullott, ami a laza löszös üledékben kedvezett a völgyek bevágódásának. A boreális vége felé a csapadék mennyisége és a hőmérséklet kezdett emelkedni, amely lassan elvezetett a holocén atlantikus fázisának nedves meleg klímaoptimumáig. Az atlantikus fázis kezdetén a hőmérséklet és a csapadék növekedése újra az erdők térhódítását eredményezte. A bővizű folyók nagyméretű kanyarulatokat alakítottak ki. A Tisza nagy kanyarulataival bekalandozta az egész Hortobágy területét. A mára már feltöltött nagy kanyarulatok szépen kirajzolódnak a területről készült űrfelvételen (7. kép). 7. kép: Feltöltött Tisza-meanderek (Landsat5 felvétel-1986)