M. Nepper Ibolya: Hajdú-Bihar megye 10-11. századi sírleletei 1. rész (Budapest-Debrecen, 2002)

M.Nepper Ibolya: 17 Hajdú-Bihar megyei 10-11. századi lelőhely sírleleteinek leírása és értékelése

ajándékozott nekünk. Azt mesélte, hogy ő ezeket szántások alkalmával az Eperjesvölgye Kelencz nevű uradalmi kiserdő közelében fekvő földjén szedegette össze. A leletek beszolgáltatását helyszíni szemle követte, majd rövid kutatás. Zoltai Lajos a behozott leleteket és az általa találtakat is népvándorlás korinak határozta meg. A régészeti gyűjteményben máig megtalálható leletek egy, a császárkori szarmata korszakba sorolható telep emlékei. Nagy Sándor gazdától kerültek be sírleletek is, többek között egy zománcberakásos szarmata fibula. A kutatás ennek a lelőhelynek a megtalálására irányult, de a temetőt nem leltük meg, helyette azonban megtaláltuk az egykori tanyaudvart övező délnyugat—északkeleti laponyagsor nyugati lejtőjére húzott kutatóárokban 30-40 cm mélységben egy 10. századi temető nyugat-keleti irányítású hat sírját. Ezt követően 1977-től 1982ig tartott a 10-11. századi temető feltárása (M. NEPPERSZ. MÁTHÉ 1980, 112; M. NEPPER-SZ. MÁTHÉ 1985, 58). get és Váradi-lapos és az Eperjeslapos között folyt. A Kékkálló látta el a Futak-eret vízzel, s innen öntötte el a püspökladányi határt. A Futak-ér árvizeivel gyakran akadályozta a ládányi földön az Erdély felé történő közlekedést, ugyanis itt húzódott a Pestről Nagyvárad felé vezető „nagy országút" (KECSKÉS 1974, 227-228.). Ezen a részen alig 200 méterre van a bárándi határ, melyet Futak-rétnek neveznek. Jelölik ezt a területet Epeijeslapos, Sőrefold néven is. A lelőhely koordinátái: északi szélesség: 47° 19' 52", keleti hosszúság: 21° 11' 23". 13.3. TELEPÜLÉSNÉV Püspökladány délkeleti-keleti részén helyezkedik el a Futakegyháza, Futak, Futakpuszta rész. Az 1747. évi névalak Futak Egyháza, az 1885. évi térképen Futakegyháza. Egy kora Árpád-kori Futak nevű falu emlékét őrizte meg. Futak falut említenek Bács megyéből. Egy 1180 körűire keltezett :. rçeienc v , 80. kép: Püspökladány-Eperjesvölgy. A lelőhely helyszínrajza 13.2. LELŐHELY (80. kép) A 10-11. századi temető a budapest-debreceni vasút jobb oldalán, az egykori Kelenc vasúti megállótól jól látszó, még ma is nagyrészt érintetlen Eperjeshalomtól Püspökladány felé, egy délnyugat-északkeleti laponyagsoron terült el 8925 m

2-en. A Makkod-ere és a Hamvas- vagy Futak-ere közötti laponyagsor a mai térszintből alig 100-150 cm-re emelkedik ki. A Futak-ere a bárándi határba eső Váradi-szi5

() Déri Múzeum Régészeti Adattára: Zoltai Lajos kéziratos naplója. oklevél szerint Futak lovas szolga volt. Ez a személynév a magyar 'fut' ige után 'futár' jelentésű lehetett (MODY 1985, 39). Ladány falut a 13. században a Sártványvecse nemzetség Bajoni és Borsi ága együtt birtokolta, egészen 1320-ig. A falu korai templomát a szerző tárta fel a Boldogasszonyhalmán 1986-ban (M. NEPPER-SZ. MÁTHÉ 1991, 135136). A pápai tizedjegyzékben (1332-37) nincs benne a falu. Bajoni János, a földesura, Ladány és Görbej (Békés megye) már korábban zálogba adott részeivel együtt 1351-