M. Nepper Ibolya: Hajdú-Bihar megye 10-11. századi sírleletei 1. rész (Budapest-Debrecen, 2002)
M.Nepper Ibolya: 17 Hajdú-Bihar megyei 10-11. századi lelőhely sírleleteinek leírása és értékelése
10. HAJDÚSZOBOSZLÓ10.1. LELETKÖRÜLMÉNYEK, LELŐHELY 1990-ben Kiss Sándor telken meszesgödör ásásakor emberi és lócsontok kerültek elő mellékletekkel. A csontokat nem sikerült megmenteni, az előkerült leletek a régészeti gyűjtőkörrel nem rendelkező hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum közvetítésével kerültek be a Déri Múzeum Régészeti Gyűjteményébe. A helyszíneléstől a tulajdonos elzárkózott, így a lelet előkerülési körülményeinek régész szakember által történő átvizsgálása szóba sem jöhetett. 10.2. TELEPÜLÉSNÉV Lásd Hajdúszoboszló-Arkoshalom leírásánál. BERCSÉNYI UTCA 49. 10.3. GYŰJTEMÉNY Régészeti leletek: Déri Múzeum, Itsz.: IV.92.21.1-3. 10.4. SÍR- ÉS LELETLEÍRÁSOK A részleges lovas temetkezés mellékletei (113. tábla) 1. Igen jól megmunkált, négyszögletes fokú, vasból készített fokosbárd. A köpűje mindkét végén ívelten kiszélesedik, a pengéje pedig az él felé szélesedő. Az éle erősen ívelt. H: 14, m: 8, sz: 3,8, a nyéllyuk á: 1,55x2,2 cm (IV.92.21.1.1.; M. NEPPER 1996, 232. 1. kép). 2. Enyhén ívelt pengéjű, nagyméretű kés, a hegye letörött, h: 15,2, nyélh: 3,7, pengesz: 1,7-1,1 cm (IV.92.21.2.). 3. Vaskos kis zablakarika, a párja és a szájvasak hiányoznak, á: 4,7x5,0 cm (IV.92.21.1.3.)11. KÖRÖSSZEGAPÁTI-PÁLIAPÁLY38 (volt Berettyóújfalui járás) 1.1. LELETKÜRÜLMENYEK Körösszegapáti Páliapály határrészén, a körösszakáli Kossuth Tsz által bérelt s hosszú évek óta használt homokbányából középső újkőkori és késő bronzkori leletanyag került elő, valamint egy megbolygatott 10-11. századi temető megmaradt tárgyai. A Déri Múzeum adattári anyaga alapján 1968 októberében a Magyarhomorogon ásató Dienes István elküldte a Déri Múzeumba a hozzá Gellén András magyarhomorogi vadőrtől került 10. századi leleteket. Sajnos a bányaművelést nem állíttatták le, így a „feltárást" a történelem-földrajz szakos Monok Sándor tanár végezte, aki 1982-ben, már a bánya részleges kimerülése után, egy bronzberakásos ép kengyelt, egy gömbsorcsüngős ezüst fülbevalót és aranyniellós, kúp alakú ezüstvereteket hozott be a Déri Múzeumba (124., 118. és 115. tábla; M. NEPPER 1990, 19-29; M. NEPPER 1993, 79-107; M. NEPPER 1994, 151-160). Monok révén a hosszú ideig művelés alatt álló homokbányából 38 sír előkerüléséről van tudomásunk, de lelet nem minden sírból került be, s az előkerült antropológiai anyag összegyűjtése is esetleges volt. A felbukkant sírok leletanyagát a találó síronként elkülönítve tartotta, s alább közlésre is így kerül. Monok a sírokról csak jelzésszerű ábrákat készített, de ezen néha megjelölte a leletek előkerülésének helyét, illetve azt, hogy a homokbánya gödre a csontváz mely részét semmisítette meg. A feltáró méretezés nélkül eg)' temetőtérképet is készített, és néhol megjelölte, hogy a szórvány anyag a bánya mely részén bukkant fel. A lelőhely hitelesítésérc nem kerülhetett sor. 11.2. LELŐHELY (77. kép) A 10-11. századi temetőt a Folyó-ér melletti partos részre telepítették. A homokbányát a Körösszegapáti és Körösszakái közötti kövesút E-i oldalán lévő magaslaton nyitották meg. Közigazgatásilag a terület éppen még a körösszegapáti határba esik, de tulajdonosai mindig körösszakáli gazdák voltak, s ma is ők művelik a határnak ezt a részét. 11.3. TELEPÜLÉSNÉV 1221-ben említik először Apátit a Váradi Regestrumban. Ekkor a tordai apátság birtoka, és a bihari várnépek három apáti egyházi jobbágyáról azt állítják, hogy várnépek közül valók. A pápai tizedjegyzék 1332—37 közti összegeiből - az apáti pap, Miklós 13, 30 és 13, valamint 1337-ben 13 garasban adózott - következtethetünk arra, hogy közepes lélekszámú falu volt. Valamikor a 14. század végén került a Csákyak kezére, s 1401-től kezdve végig a körösszegi uradalmuk tartozéka volt (GYÖRFFY 1987, 594; MÓDY 2000, 358). 11.4. GYŰJTEMÉNY Régészeti leletek: Déri Múzeum, Itsz.: IV.82.99.1IV.82.122.1., IV.84.7.1- IV.84.7.12. 11.5. SÍR- ÉS LELETLEÍRÁSOK 39 1. sír T: NY-K. A teljes vázcsontot elhordták a homokbányászás során. Melleidet nélkül. 38 Déri Múzeum Régészeti Adattára: 128-82. î9 A temető leletei többségének (114—121., 123, 125. tábla) méretaránya nem a jelzett 1:1, hanem téves nagyítás miatt 1,31:1.
