Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)

V. Szabó Gábor: Ház, település és településszerkezet a késő bronzkori (BD, HA, HB periódus) Tisza-vidéken

Jánoshida: A Szolnok megyei Jánoshida határában, a Zagyva folyó jobb partján 1974 és 1979 között Csányi Marietta a Halomsíros-kultúra temetőjének feltárását végezte el mintegy 3000 m

2 felületen (CSÁNYI 1980). A Halomsíroskultúra temetkezései mellett feltárásra került egy - a késő bronzkor proto Gáva-periódusához (BD-HA) tartozó - település néhány objektuma is. Doboz: 1976-ban és 1978-ban Kovalovszki Júlia a Békés megyei Doboz községtől DK-re, a Fekete-Körös bal partján fekvő Faluhely határrészben egy Árpád-kori eredetű templomot tárt fel. A templomalap és a templom körüli temető illetve település feltárása során ásott kutatóárkokban más korszakok emlékei mellett a Gáva-kultúra leletanyaga és objektumai is napvilágra jöttek (KOVALOVSZKI 1989). Mezőcsát-Hörcsögös: A Mezőcsát és Ároktő között elhelyezkedő lelőhelyen 1958 és 1962 között végzett ásatásokat Patek Erzsébet Kalicz Nándor közreműködésével. A lelőhely északi részén elnyúló homokháton a Halomsíros- és a Mezöcsát-kultúrához tartozó temetkezéseket tártak föl. Ezektől a temetkezésektől délre, egy mesterséges halom található. A felszíni leletek alapján a halom lábától délre mintegy 500 méter hosszan húzódik a késő bronzkor BD-HA periódusába tartozó település. Az ide húzott szondákban 7 objektum tartalmazta ennek az időszaknak az emlékeit (PATEK 1981). Polgár M3-29. lelőhely: Az M3 autópálya Hajdú-Bihar megyei szakaszának régészeti leletmentése során 1997 nyarán. Polgár határában, a Tisza medrével párhuzamos, egykori Király-ér mentén húzódó partvonulaton található 29. számú lelőhelyen mintegy 3000 m

2-en Kriveczky Béla vezetésével folyt ásatás. Az 1997-es felülettől közvetlenül délre és keletre 2001-ben 10 000 nr-en V. Szabó Gábor végzett újabb leletmentést. A két ásatási évadban előkerült objektumok közül összesen 22 darab keltezhető a proto Gáva-periódusra. Polgár M3-1. lelőhely: Polgár városától nyugatra, a Tiszával párhuzamosan húzódó Király-ér magaspartjának egy szigetszerű kiemelkedésén található. Tőle délre, ugyanezen a vonulaton, mintegy másfél km-re húzódik a proto Gáva-periódus telepét magába rejtő 29. lelőhely. A más korszakok objektumai mellett a Gáva kultúra 11 gödrét is magába foglaló 1. lelőhely kb. 42000m

2-nyi felületéből, az 1993 és 1994 között lezajlott, az M3-as autópálya nyomvonalához kapcsolódó leletmentés mintegy 11 000 m

2-t tárt fel. Poroszló: A Gáva-kultúra leletanyagát rejtő település a Tisza jobb partján, egy az árterületből kiemelkedő természetes dombháton helyezkedett el. A lelőhelyen Patay Pál 1969 szeptemberében illetve 1971 júliusában és augusztusában 671 m

2-nyi felületet tárt fel (PATAY 1976). A lelőhely teljes leletanyagának feldolgozása jelenleg folyik Patay Pál és a szerző közös munkájának keretében. Tápé-Kemeshát: A lelőhely a Tisza jobb parti árterét övező magaspart hosszában húzódik végig. 1983 tavaszán egy árok nyomvonalában Vörös Gabriella vezetésével folyt a területen leletmentést. A feltárt telepjelenségek zöme a késő bronzkori Halomsíros-kulrúrához és a római császárkor szarmatáihoz köthető. E két korszakon kívül a Kemesháti feltárásokon a késő bronzkor BD-HA 1 periódusának leleteit tartalmazó 7 gödör is előkerült. Tiszaladány: Egy homokbánya által veszélyeztetett területen Koós Judit és Lovász Emese régészek végeztek leletmentést 1987-ben és 1988-ban. A két ásatási évadban 214 objektumot tártak fel. Középső neolit, késő rézkori, kora és középső bronzkori, római császárkori település nyomok mellett 6 késő bronzkori gödör is feltárásra került (RégFüz 41 (1988) 47-48; RégFüz 42 (1991) 25-26).

52 A szövegben említett Tisza-vidéki lelőhelyek (13. térkép) időrendi helyzete: Proto-Gáva időszak (BD-HA1): Battonya, Csongrád-Sertéstelep, Igrici, Jánoshida, Mezőcsát-Hörcsögös, Polgár M3-29. lelőhely, Szőreg-C, Tápé-Kemeshát, Tiszapüspöki. Gáva időszak (HA1/2-HB1): Bäks, Biharkeresztes-Láncos major, Hódmezővásárhely-Kenyere part, Hódmezővásárhely-Solt-Palé-Szakálhát, Hódmezővásárhely-Rárós, DobozFaluhely, Köröm, Nagykálló, Prügy, Polgár M3-1. lelőhely, Poroszló-Aponhát Tiszaladány. IRODALOM BAKKER 1987 Bakker, L.: Funde der Glockenbecher- und Urnenfelder-Kultur in Haunstetten, Stadt Augsburg, Schwaben. AJB 1986 (1987) 68-71. BALAGURI 1972 Eanarypi, E. A.: LUenecmiecbKe 2opoduu{e - noM 'nniKa Hacenennn pauH03ani3Höi doóu 3aKopnammn. In: JJ,ocjiia>KeHHH CTapojtaBHtoï icTopiï 3aKapnaTTfl. yrcropoÄ 1972, 9-75. BÁNDI 1982 Bandi, G.: Spätbronzezeitliche befestige Höhensiedlungen in Westungarn. In: B. Chropovsky-J. Herrmann (Hrsg.), Beiträge zum bronzezeitliche Burgenbau in Mitteleuropa. Berlin-Nitra, 1982, 81-89 BANDI-FEKETE 1973-1974 Bandi, G.-Fekete, M.: A velemszentvidi település késő bronzkori periódusai. - Die spätbronzezeitlichen Perioden des Siedlungszentrums VelemSt.Veit. Savaria 7-8, (1973-1974) 113-120. BANDI-FEKETE 1977-1978 Bandi, G.-Fekete, M.: Újabb bronzkincs Velem-Szentviden. - Ein neues Bronzdepot in Velem-St.Veit. Savaria 11-12, (1977-1978) 101-133. BANNER 1939 Banner J.: A hódmezővásárhelyi Nagytatársánc. - Die Große-Tartarschanze bei Hódmezővásárhely. Dolg 15 (1939) 93-112. BARABÁS-GILYÉN 1987 Barabás J.-Gilyén N.: Magyar népi építészet. Budapest 1987. BECH 1997 Bech, J. H.: Bronze Age settlements on raised seabeds at Bj

erre, Thy, NW-Jutland. In: Assendorp, J. J. (Hrsg.), Forschungen zur bronzezeitlichen Besiedlung in Nordund Mitteleuropa. Internationale Archäologie Bd. 38, Espelkamp 1997,3-15. BEHRE 1998 Behre, K. E.: Landwirtschaftliche Entwicklungslinien und die Veränderung der Kulturlandschaft in der Bronzezeit Europas. In: In: Hansel, B. (Hrsg.) Mensch und Umwelt in der Bronzezeit Europas. Kiel 1998, 91-109. 52 A katalógusban felsorolt és a cikkben bemutatott leletanyagok közlésre való átengedéséért az alábbi kollégáimnak tartozom köszönettel: Csányi Marietta, Dani János, Hajdú Zsigmond, Kalicz Nándor, Koós Judit, Kovalovszki Júlia, Kriveczky Béla, Patay Pál, Szathmári Ildikó Vörös Gabriella.