Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)

Tóth Katalin: A Makó-Kosihy-Caka kultúra településeiről

mencét is, tapasztott aljú előtérgödörrel (150-151. objektum). Az előtérgödör sározását 5 alkalommal megújították. Igen figyelemre méltó a külső kemence előkerülése, hiszen a kultúra településeiről alig van adatunk kemencékről és tűzhelyekről.

14 A kemence jelenléte a településen stabilabb egy helyben való berendezkedésre utal, az előtérgödör sározásának többszöri gondos megújítása ezt még inkább alátámasztja. A TELEPÜLÉSRÉSZLETEK KÖZÖS JELLEMZŐI ÉS KÜLÖNBSÉGEIK A településrészletek rövid bemutatása után összefoglalom közös jellemzőiket, valamint a közöttük lévő különbségeket. 1. Mindhárom településrészlet a kultúra „intenzívebb" településrészletei közé tartozik, melyeken a településjelenségek száma viszonylag nagy. Csongrád-Sertéstelepen 9, Szeged-Kiskundorozsma-Nagyszéken 8, Szeged-Kiskundorozsma-Subasán pedig 26 kora bronzkori településobjektum került elő.

15 2. Szeged-Kiskundorozsma-Nagyszéken csak élelemtároló- illetve hulladékgödröket tártunk fel, 14 Nyergesújfalun egy kissé szabálytalan kör alakú, földbe mélyített épületben tártak fel egy többszörösen megújított tűzhelyet (VADÁSZ-VÉKONY 1979, 59). Tiszalúc-Sarkadon is előkerült egy enyhén kiégett külső kemence tapasztott sütőfelülettel. Szathmári Ildikó nem tekinti a Makó-Kosihy-Caka-kultúra településéhez tartozónak, arra hivatkozva, hogy a kora bronzkori objektumoktól távol, rézkori környezetben került elő. Ugyanakkor megjegyzi, hogy a szájnyílásánál kora bronzkori kerámiatöredékeket találtak, valamint az ásató, Patay Pál kora bronzkorinak határozta meg az objektumot (SZATHMÁRI 1999, 69). Tehát nem zárhatjuk ki, hogy a Makó-Kosihy-Caka-kultúra településéhez tartozhatott. Csongrád megyében 2000-ben a kultúra egy másik településrészletén - Kiszombor-Nagyszentmiklósi út, 28/7. lelőhely -, Kürti Béla feltárásán is előkerült két külső kemence. Szíves szóbeli közlését köszönöm. Mint már említettem, a Kiskányán feltárt külső kemence és építményekkel védett tűzhelyek (CSALOG 1941) kultúrához sorolása véleményem szerint kérdéses. Néhány közvetett adattal is rendelkezünk tűzhelyekre, kemencékre vonatkozóan. Kompolt-Kistéren a 7. objektumban paticsrögök, egy agyag tűzhely peremtapasztása és egy másik ívelt agyag tapasztás került elő (BÁNFFY-GOGÁLTAN-HORVÁTH-NAGY-VADAY 1999, 20, 95. t. 1-2). Budapest-Aranyhegyi úton az egyik gödör felső részében sárga és vörös égett tapasztásrétegek, alsó részében tűzhelymaradványok voltak (KALICZ-SCHREIBER 1994, 41). Domonyban az egyik hulladékgödör tűzhely darabjait tartalmazta (KALICZ 1968, 81). Nővé Zámky/Érsekújvár lelőhelyen a 8. objektumban egy kemence hamus, kormos omladékrétegét figyelték meg (VLADÁR 1966, 258). Caka/Cseke lelőhelyen is előkerültek kemencéből származó tapasztásdarabok (VLADÁR 1966, 266). 15 Elképzelhető, hogy Szeged-Kiskundorozsma-Subasán még ennél is nagyobb volt a kora bronzkori objektumok száma, hiszen lehetséges, hogy a néhány kora bronzkori cserepet tartalmazó gödrök egy része is a kora bronzkori telephez tartozott. Csongrád-Sertéstelepen és Szeged-Kiskundorozsma-Subasán azonban egyéb funkciójú objektumokat is. Csongrád-Sertéstelepen egy feltehetően áldozati funkciójú gödröt gyermekcsontvázzal, Szeged-Kiskundorozsma-Subasán pedig egy kemencét a hozzá csatlakozó előtérgödörrel.

16 3. Egyik településrészleten sem került elő épületmaradvány, ugyanakkor mindhárom lelőhelyen több gödörben találtunk paticsokat és tapasztásdarabokat, melyek elpusztult házakra vagy kemencékre utalnak. Csongrád-Sertéstelepen néhány edényégetés során képződött salakdarabot is találtunk, ezek közvetetten azt jelzik, hogy a településen kerámiaégetés folyt.

17 4. A településrészletek szerkezete hasonló volt, hosszan elnyúló és laza. Hogy milyen nagymértékben, azt jól érzékeltetik a konkrét számadatok. Csongrád-Sertéstelepen 1200 m -en jelentkezett a 9 gödör, Szeged-Kiskundorozsma-Nagyszéken közel 5000 m

2-en került elő a 8 gödör, Szeged-Kiskundorozsma-Subasán pedig körülbelül 7000 irres felületen tártuk fel a 26 objektumot.

18 5. Némi különbség mutatkozik a településrészletek között a gödörcsoportokat alkotó gödrök számában. Míg Szeged-Kiskundorozsma-Nagyszéken 2-4 gödör alkotott egy-egy csoportot, addig Csongrád-Sertéstelepen előkerült egy 6 gödörből álló csoportosulás, Szeged-Kiskundorozsma-Subasán pedig egy 5 és egy 14 objektumból álló csoportosulás is. Ez utóbbit a külső kemence és a körülötte lévő gödrök alkották. 6. A települések közös vonása, hogy egyik sem teljesen feltárt, azonban a telepek egészére vonatkozóan a 3 feltárás esetében különböző mennyiségű és minőségű információval rendelkezünk. Csongrád-Sertéstelepen a település egyik szélét sem tudtuk meghatározni. Tulajdonképpen kétszer 600 négyzetméternyi téglalap alakú felületet tártunk fel egy ismeretlen nagyságú település valamely, nem meghatározható részén. Erről a településről rendelkezünk a leginkább esetleges - „véletlenszerű" - információkkal. Szeged-Kiskundorozsma-Nagy16 Elképzelhető, hogy a Csongrád-Sertéstelepen feltárt 4. számú objektum kút lehetett. 17 Kerámiaégetésre utaló jelenségeket Caka/Cseke lelőhelyen is megfigyeltek. Két gödörben nagy mennyiségű rosszul kiégett és másodlagosan megégett cseréptöredéket találtak (VLADÁR 1966, 255-256, 265-266). A Battonya-Fővezeték II. lelőhelyen feltárt 1. számú gödörben, valamint a Mezőgyán-Gépmühely lelőhelyen feltárt gödörben előkerült cserepek egy része szintén deformálódott volt a másodlagos égéstől (SZÉNÁSZKY 1988, 146). 18 A gödrök kisebb-nagyobb csoportokat alkottak, az egymástól 2050 méterre lévő gödörcsoportok között jókora „üres felületek" jelentkeztek.