Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)

Csengeri Piroska: Adatok a Cserehát őskori településtörténetéhez

- őskor megjelöléssel 5 lelőhely, - a paleolitikum időszakából 2, - neolitikum megjelöléssel 12, valamint az AVK-ból további 1, a bükki kultúra idejéből pedig 4 lelőhely, - a rézkor időszakából 1, a badeni kultúra idejéből pedig további 2 lelőhely, - közelebbi meghatározás nélkül a bronzkor­ból 5, továbbá a bodrogszerdahelyi csoport idejéből 1 lelőhely, valamint 8 lelőhelyről bronzlelet, 1 helyről aranylelet, 1 lelőhelyről bronzkori sírlelet, 1 helyről pedig bronzkori temető részlete, - vaskor megjelöléssel 2 szórványlelet, a szkí­ta időszakból további 1 temetőrészlet, a kel­ta korból pedig 1 szórványlelet ismert 4 A dombság területén végzett ásatások és egy mai település határát érintő terepbejárások adatai a fel­sorolásban nem szerepelnek, ezek a következők­ben kerülnek ismertetésre. Mindössze 6, a Csereháton végzett őskori lelő­helyet érintő ásatásról tudunk. A múlt század vé­gén Csorna József kutatott a „monaji halmon" (Csorna 1887), amely temetkezéseket, valamint a kelta korra datálható telepleleteket rejtett magában (Hunyady 1957, 177). 1940-ben Bálint Alajos „bük­ki lakótelep" részletét tárta fel Szemerén a Palla­vicini-birtokon (Bálint 1942, 83; az anyagot ma a kassai múzeumban őrzik, Korek-Patay 1958, 29). 1943-ban Pusztaradványban szintén egy „bükki la­kótelepet" ásatott meg a Kassai Múzeum. 5 1964-ben Kemenczei Tibor Detek-Agyagos lelőhelyen a pi­linyi kultúra bárcai csoportjának urnasíros temető­részletét tárta fel (K. Végh-Kemenczei 1965). A XX. század elején Márton Lajos, 1979-ben pedig Simán Katalin vezetésével folytak kutatások (1978­ban és 1981-ben helyszíni szemle) Alsóvadász­Várdombon, amelyek során egy többrétegű bronz­kori település részletét hozták felszínre az ottomá­nyi és késő hatvani időszakokból (Simán 1979; uő. 1980; Lovász-L. Wolf-S. Koós 1982). 1982 és 1984 között pedig Koós Judit és Losits Ferenc végzett ásatást Felsővadász- Várdombon, ahol a bükki kul­túra, a hunyadihalmi csoport, a badeni kultúra, il­4 Egy lelőhelyen természetesen nem minden esetben csak egy kor­szak leletei fordultak elő. A Cserehát területén több kisebb terep­bejárást is végeztek, amelyek adatai szerepelnek a fenti felsoro­lásban. A munkákat 1978 és 1984 között Wolf Mária és Simán Katalin folytatták, akik középkori falvak lokalizálását végezték, valamint 1993-ban Nováki Gyula és Sárközy Sebestyén, akik kö­zépkori várak után kutattak. Mindkét esetben őskori leleteket, le­lőhelyeket is találtak a kutatók. 5 MNM Adattára, 67.P.II. dokumentum hivatkozása az ásatásra. letve a hatvani és füzesabonyi kultúrák időszakából tártak fel településmaradványokat (Koós 1983; uő. 1984; uő. 1985; uő. 1986a; uő. 1986b). Egy mai település, Fancsal község határa te­kinthető többé-kevésbé bej árinak, ahol az 1940-es években egy lelkes helybeli tanító, Pócsi István a tanítványaival gyűjtött leleteket, majd ezek előke­rülési helyének ellenőrzésére 1952-ben Megay Gé­za folytatott terepbejárást, 6 1978-ban pedig Wolf Mária kutatott a területen. 7 Ezen alkalmakkor a falu határában: - legalább 26 helyről gyűjtöttek közelebbi meg­jelölés nélküli neolitikus telepanyagot, 9 hely­ről pedig a késői AVK, a tiszadobi csoport, illetve a bükki kultúra idejéből származó leleteket, - 1 helyről szórványos rézkori anyag, további 1 helyről pedig a bodrogkeresztúri kultúra anyaga, - 13 helyről bronzkori kerámiaanyag, - 1 helyről vaskori szórványok, 3 helyről a Ky­jatice-kultúra szórványanyaga, 2 helyről pe­dig kelta leletek kerültek elő. Ez legalább 42 ismert lelőhelyet jelent Fancsal köz­ség környékén (egyes helyeken több korszak em­lékei is megtalálhatóak voltak). Lehetséges azon­ban, hogy bizonyos különböző megjelölések azo­nos lelőhelyeket takarnak, a számadatok így nem feltétlenül pontosak. A fenti összesítésekből kitűnik, hogy a neoliti­kum kezdetétől a korai és késő neolitikum, a kora rézkor, valamint a preszkíta kor időszakát kivéve ­amely periódusokban jelenleg nem feltételezik ős­kori népességek megtelepedését az Északi-közép­hegység belsejében -, eltérő számban bár, de va­lamennyi korszakból ismerünk leleteket. A 20 mai település, amelyek határából nem állnak rendelke­zésünkre őskori lelőhelyekre vonatkozó adatok azonban azt is mutatja, hogy vár még feladat a ré­gészeti kutatásra ezen a vidéken. FELSŐVADÁSZ-VÁRDOMB - EGY ŐSKORI LELŐHELY A NYUGATI CSEREHÁTBAN Felsővadász D-i határában, a Vadász-patak partján húzódik az ÉK-DNy-i irányú, 160-184 m tszf. ma­gasságú 8 Várdomb nevü dombhát, amely homok­6 HOM Adattár: 731-1969; 732-1969; 733-1969. 7 HOM Adattár: 1395-1978. 8 Sándorfi Gy. 1983-as felmérése alapján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom