Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)
B. Hellebrandt Magdolna: Őskori föld- és vízivárak
ŐSKOROS KUTATÓK II. ÖSSZEJÖVETELE B. HELLEBRANDT MAGDOLNA ŐSKORI FÖLD-ÉS VÍZIVÁRAK Helytörténeti kutatásaim során Szirmabesenyőnél találtam egy utalást egy földvárra, mely a Sajó bal partjától északra mintegy 700 méterre a Margit dűlőben volt. A 19. században Kandra Kabos 1 említette árkait. Régészeti leleteket, így agyag urnákat, cserepeket látott, melyek a földvárból kerültek elő, s kardok, csákányok, dárdák lelőhelyeként is ismerték. 2 Pesty Frigyes 3 Szirmabesenyő helyneveinek elemzésekor említette a község északi részén, a vámosi határ mellett levő nagy kiterjedésű földvárat, mely „máig is látható 's fenn álló kettős sáncokkal környözve, ha nem is vár erősségül, minden esetre tábor helyül lehetett a' hajdani háborús időkbe használva." A földvárról tudott Nováki Gyula is, és 1977ben Sándorfi Györggyel felmértek belőle annyit, amennyi akkor látható, inkább sejthető volt. Sajnos, mint később a többi vízivárnál is látjuk majd, a termelőszövetkezeti gazdálkodás idején egybeszántották a területet. Természetes, hogy a délborsodi földvárakat feldolgozó összefoglalásukban a szirmabesenyői földvár a III. fejezetbe került, a „Helynevek és elpusztult erődítményekre utaló adatok" közé. 5 Joggal gondolhatták, hogy tévesen vélték földvárnak ezt a helyet, vagy az emlékezetben egybemosódott a sajóvámosi középkori földvárral. Ez utóbbi várat kereste Pusztai Tamás 1999-ben, amikor Nagy Dezső közreműködésével kezébe került a miskolci Ökológiai Intézetben az a légi felvétel, mely egyértelműen mutatja a földvárat Szirmabesenyő területén, (1. kép), Sajóvámos határánál. A sajóvámosi középkori földvár Sajóvámos község belterületének déli határában volt, de már teljesen elplanírozták. Nagy Dezső sárkányrepülőről készített felvételt a területről 1997. június 26-án, majd az ásatás utolsó napján, 1999. szeptember 11-én. (2. kép) A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban Szolyák Péter és Bodnár Ta1 KANDRA 1885, 91-92. 2 HELLEBRANDT 2000a, 77. 3 PESTY 1988, 330-331. 4 Hennán Ottó Múzeum Régészeti Adattár 1358-1978., 2714-1999. 5 NOVÁK1-SÁNDORF1 1992, 60. más levéltárosok az iratanyag újrarendezésekor bukkantak arra az aktakötegre, mely egy 1784-es kéziratos térképpel együtt témánkban fontos adatokat tartalmaz. Láthatjuk a térképen a Nagy Sajót, a Kis Sajót, s a köztük levő területeken a természetes vízelvezetőket, például a Széles Eret. 6 Az iratanyag mai szóhasználattal tanúkihallgatások jegyzőkönyve, tárgya Sajókeresztúr és Sajóvámos határvitája, de Besenyőre is utal. A földvár sáncának nyugati széle ma is a három község határpontja. A legkorábbi feljegyzés 1772-es, és azt írja, hogy Keresztúr és Vámos határa a sánc mellett visz. 7 A földvár sánca és árka volt a határ Sajókeresztúr és Sajóvámos között, s az uraság kerülője meg is parancsolta, hogy a hányott árok mentén a földváron túl ne bántsák a vámosi grófságot. 8 (3. kép) Mindezen adatokból láthatjuk, hogy a sánc és az árok a 18. század végén jól felismerhető volt, legalábbis az északi részen, s a községhatárokat hozzá igazították. A légi fotó és a levéltári adatok ismeretében, s mert a terület tulajdonosa kavicsbánya nyitását tervezte, úgy véltük Nováki Gyulával, hogy a földvár létét a régészeti ásatás igazolhatja. A feltárást Szirmabesenyő polgármestere tette lehetővé. 9 A munka sürgős volt, hiszen még az őszi vetés előtt végeznünk kellett. így került sor 1999. szeptember 6-11. között a hitelesítő feltárásra. A III. szelvényünkben az északi oldalon megtaláltuk a kettős árkot (4. kép). A külső árok szélessége 11 méter, mélysége 1,8-2 méter, itt már elértük a kavicsréteget, melyben feljött a talajvíz, a szárazság ellenére. Valószínűnek tarthatjuk, hogy az árok használatának idején is vizesárokként jelentett védelmet, vízszintje mindig megegyezett a Sajó vízszintjével. A külső és a belső árok között 9,5 méter 6 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár Bm Ta 273. Sajóvámos (1784). IV.A.-501/c. Sp. XVIII. Fs. XXVI.2316/95. 7 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár IV-A.-501/c.Sp. XVIII. Fs. XXVI. 2316/23. 8 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár IV.A.-501/c. Sp. XVIII. Fs. XXVI. 2316/26. 9 HELLEBRANDT 2000b, 29-57.
