Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)
Lengyel György: Késő-paleolit telep Miskolc határában (Rózsás-hegy)
ból készült eszközök legnagyobb számmal vakarok, melyek a legtöbb esetben vaskos hajógerinc alakú, orros és egyszerű vastag típusok. Frontjukon sokszor lameíláris leválasztások láthatók. A vastag szilánkok nem kapcsolódnak a pengekészítéshez, ezek főként nyersanyagdarabokból lettek hasítva. Kisebb számban a pengevakarók és lapos szilánkon készült vakarok tűnnek fel. Ez utóbbiak a pengekészítés melléktermékei, melyek retusálása a legtöbb esetben atipikus. A retusált pengék és lamellák alkotják a második legnagyobb eszközcsoportot. Jellemzőjük, hogy csak az egyik élük megmunkált, főként marginálisan részlegesen retusálva. A retus ilyen típusa leginkább használat közben vagy a lelet eldobása után indirekt módon, nem szándékosan keletkezik. A leletanyagban csak kivételes esetben fordul elő mindkét élen retusált penge. A fentebb említett eszközök mellett néhány véső, völgyeit, fogazott, csonkított, atipikus nyeles és vállas eszköz és fúró is előfordul. A leletanyag alapján a telepet egy nagy mobilitású közösség használta, akik a helyi nyersanyagfonásokat kihasználva elsősorban pengéket készítettek, melyek a legtöbb esetben kisméretűek. Ez egy 3-4 cm-es pengékre specializálódott rendszerre utal, de figyelembe véve, hogy a regionális és különösen idegen nyersanyagokból relatíve több pengét találni mint szilánkot, melyek sok töredéke nagyméretű, feltételezhető, hogy a 4 cm-től nagyobb pengéket elvitték a telepről ugyanúgy mint ahogy azt a 200 km-re lévő telep esetében is megtették. Eszközkészletükben túlnyomó részben a helyi nyersanyagok vastag szilánkjaiból készült vakarókat találni, melyeket valószínűleg helyi speciális tevékenységre használták. A pengéket és pengeeszközöket, mint általánosabban használható eszközöket magukkal vitték egyik helyről a másikra, akár több mint 200 km távolságra is. IRODALOM BACHNER, M., MATEICRJCOVÁ, I., TRNKA, G. 1996: Die Spätaurignacien-station Alberndorf in Pulkautal, NÖ. In (szerk.) Svoboda, J. Paleolithic in the Middle Danube Region. Brno. Pp. 93-119. GENESTE, J.-M. 1991: Systèmes techniques de production lithique: variations techno-économiques dans les processus de réalisation des outillages paléolithiques. Techniques et culture 17-18/ 1-35. INIZAN, M.-L., REDURON-BALLINGER, M., ROCHE, H.. TIXIER, J. 1995: Technologie de la Pierre taillée. Préhistoire de la Pierre Taillée, 4, CREP, Meudon. KOZLOWSKI, J. 1996: The Latest Aurignacien and „Aurignacoid" elements in the Epigravettian of the Carpathian Basin. In (szerk) Palma di Censola, A. És Montet-White, A., The Upper Palaeolithic (6). Forli, XHIth International Congress of UISPP. Pp: 83-98. LENGYEL Gy. 2000: Miskolc-Rózsás-hegy késö-paleolitikus leletei. Szakdolgozat. Kézirat. Miskolc PELEGRIN 1985: Réflexions sur le comportement technique. In (Szerk.) Otte, M. La signification culturelle des industries lithiques. Srudia Prehistorica Belgica 4. Bar 239. pp. 72-88. PELEGRIN, J. 2000 : Les techniques de débitage laminaire au Tardiglaciaire: critères de diagnose et quelques réflexions. In (Szerk.) B. Valentin, P. Bodu, & M. Christensen, L'Europe centrale et septentrionale au Tardiglaciaire. Confrontation des modèles régionaux de peuplement . Mémoires du Musée de Préhistoire d'Ile-de-France n° 7, A.P.R.A.I.F., Nemours, pp. 73-86. PELEGRIN, J., KARLEN, C, BODU, P. 1988: «Chaînes opératoires»: un outil pour le préhistorien. In: (Szerk.) Tixier, J. Journée d'études technologiques en Préhistoire. Notes et Monographies Techniques N° 25, Éditions du CNRS. Paris, pp. 55-62. RINGER Á. 1991 : Miskolc-Rózsás-hegy. Régészeti füzetek Ser. l.No. 42. p.19. STREET, M. és TERBERGER, T. 1999: The last Pleniglacial and the human settlement of Central Europe: new information from the Rhineland site of Wiesbaden-Igstadt. Antiquity 73: 259-272. I. ábra. A leletanyag nyersanyagainak megoszlása
