Nagy Emese Gyöngyvér - Dani János - Hajdú Zsigmond szerk.: MÓMOSZ II. (Debrecen, 2004)

Lengyel György: Késő-paleolit telep Miskolc határában (Rózsás-hegy)

ŐSKOROS KUTATÓK II. ÖSSZEJÖVETELE LENGYEL GYÖRGY KÉSŐ-PALEOLIT TELEP MISKOLC HATÁRÁBAN A Rózsás-hegy Miskolc északi határában található, magassága 208 méter. A lelőhely a hegytetőn helyezkedik el, ahonnan az 1980-as évek közepétől gyűjtöttek leleteket és ásatását 1988-ban végezték (Ringer 1991, HOM adattár 2128-90 és 2208-91). (1. térkép) Sajó Hernád y y RÓZSÁS-HEGY \ x\ s MISKOLcV i Tisza \ Hintair 2 & m 10 km /. térkép Az ásatáson 1,4 méter mélységig négy réteget különböztettek meg (felülről lefelé) (HOM adattár 2208-91): 1. sötétszürke müveit talajszint (0-20 cm) 2. csernozjom-barna erdőtalaj (20-45 cm) 3. okkersárga-sárga löszvályog (45-70 cm) 4. világossárga homok (70-140 cm) Leletek a csernozjom-barna erdőtalajból és a löszből egyaránt előkerültek, de egyáltalán nem egykorúak a talajjal, hiszen már a talaj képződés előtt a löszben feküdtek. Csak akkor kerültek a talajba, amikor a lösz felső része, mint a talajképződéshez szükséges alapkőzet, áttalajosodott. Ringer Á. a leletanyag előzetes értékelésében késői-paleolit Magdalénien kultúrához közel álló tipológiai és technológiai jegyeket említ (Ringer 1991, HOM adattár). A lelőhelyről készült részletes tanulmány elsősorban a kőeszközkészítési technológia feldolgozása; a kulturális meghatározásra nem vállalkozott (Lengyel 2000), bár a leletanyag tipológiailag nagyon hasonlít a közép-európai epiaurignacienhez (Bachner et al 1996, Street és Terberger 1999, Kozlowski 1996). Jelen tanulmányban e technológiai vizsgálat eredményeit mutatjuk be. A technológiai vizsgálat a kőeszközökön fellelhető, készítésük során keletkezett nyomokat vizsgálja. Minden pattintott kődarab a rajtuk lévő leválasztás-negatívokkal információt hordoz a saját maga és az előzőleg pattintott darab(ok) elkészítéséről. A megfigyelésekben minden darabnak információértéke van, legyen az gyártási hulladék vagy egy szépen megmunkált kőeszköz. így a pattintott darabok készítésének relatív sorrendje lehetővé teszi, hogy azok készítésének módját, azaz rendszerét rekonstruáljuk. A rendszer sokszor nem teljes, előfordul, hogy a kőeszközkészítés egy vagy több fázisa hiányzik. Ez nem hátránya a leletegyüttes értékelésének, hiszen hiány és meglét egyaránt értékelhető. A rendszer rekonstruálása így lehetővé teszi egy emberi cselekvéssorozat modellezését, a kőeszközkészítő és nyersanyaga kapcsolatának értelmezését (Geneste 1991, Inizan et al 1995, Pelegrin 1985, Pelegrin et al 1988). Az eszközkészítés első fázisa a nyersanyagbeszerzés. A lelőhelyen talált kőnyersanyagokat a lelőhelyhez viszonyított forrásuk távolsága alapján három csoportba osztottuk: helyi, regionális és idegen (Lengyel 2000). A helyi eredetű nyersanyagok forrása a lelőhely körül egy 10 km sugarú körben található meg. Legnagyobb hányadát különféle hidro- és limnokvarcitok teszik ki. Kisebb mennyiségben a bükkszentlászlói Tatár Árokban és a Kán Károly forrás környékén gyűjthető üveges kvarcporfír, folyami kavics és faopál található. A regionális nyersanyagok csoportjába az 50 kmes körben megtalálható nyersanyagokat soroltuk. Tartalmazza a Zemplén területéről származó hidro- és limnokvarcitokat (Korlát, Arka és Regéc kör-