Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

Domboróczki László: Településszerkezeti sajátosságok a középső neolitikum időszakából, Heves megye területéről

sor, időnk nagy részét ugyanis a kutatóárkokból előkerült urnasírok és csontvázas sírok kibontásával töltöttük. Az urnasírok egy késő bronzkori, a csontvázas sírok egy Árpád-kori temető jelenlétét mutatták. Árkainkkal beleástunk több, klasszikus AVK leleteket rejtő újkőkori gödörbe is, a többi folt zöme pedig a szarmata időszakra utalt. 1996 júliusában, amikor újra megkezdtük az ásatást, a késő bronzkori és Árpád-kori temetők topográfiájának tisztázását, valamint az újkőkori gödrök és az általuk jelzett telep feltárását tartottuk elsősorban fontosnak. Utóbbi feladat különösen azért tűnt inspirálónak, mivel itt, a tavalyi kutatóárkokban előkerült 4 gödörrel egy sorban, további gödrök nyomait sikerült kimutatni, melyek ismét egy gödörsorra utaltak.

12 Ezek alapján a fuzesabony-gubakúti újkőkori településhez hasonló telep jelenlétére lehetett következtetni, így a Gubakútnál megfigyelt szabályosságokat egy újabb település hasonló szerkezetével lehetett volna alátámasztani. A fentebb megfogalmazott célok miatt megkezdtük a neolit gödrök közötti terület, valamint a szintén szabályosságokat mutató temetők zónájának lehumuszolását. November közepéig, a kb. 2000 négyzetméter nagyságú, egybefüggő, de szabálytalan felszín megnyitása révén, az immár 8 db, egy sorban elhelyezkedő újkőkori gödör környékén cölöplyukak és egy bal oldalán fekvő zsugorított csontvázas sír is előkerült, valamint az is lehetővé vált, hogy az itt húzódó szarmata település további gödreit lokalizáljuk, sőt a lelőhely D-i részén ezáltal fedeztünk fel egy újabb, gazdag leletanyagú, 4-5. századi sírcsoportot (6. tábla).

li Szerencsénkre 1997-ben, júliustól októberig, lehetőséget kaptunk a terület további kutatására, így tovább bővítve a tavalyi kutatási felületet, be tudtuk fejezni a 8 neolit gödör zónájának, az urnatemetőnek, a népvándorlás kori és az Árpád-kori temetőnek a feltárását, sőt nyithattunk további 2 nagyobb felszínt. Egyiket K-re, egy újabb AVK leleteket tartalmazó kisebb gödörsor feltárására nyitottuk (7. tábla), melyet a magnetométeres térkép alapján valószínűsítettünk, másikat Ny-ra, a kutatandó terület határát jelző érmeder Ny-i oldalán (8. tábla). Utóbbi területet, mely részben kiesik 12 Elsősorban fuzesabony-gubakúti tapasztalaimat hasznosítottam, mikor a területről készült magnetométeres térkép halvány jelzéseit is ellenőrizni kezdtem és újabb kutatóárkokat húzattam a gödrök zónájában. 13 A lelőhely 1996-os feltártsági fokáról és a szarmata temetőről korábban már beszámoltam. Domboróczki 1997b. a nyomvonalból, egyrészt azért jelöltem ki, hogy ellenőrizhessem, hogy az egykori érmeder másik partján is számolni kell-e újkőkori megtelepedéssel, másrészt a Csőrsz-árok itteni szakaszának további kutatása is indokolta ezt. A terület bejárása után magnetométeres térkép készült,

14 a feltárás során pedig valóban itt is a korábbiakhoz hasonló tájolású, AVK leletanyagot tartalmazó gödörsor 3 gödre bontakozott ki és a Csőrsz-árokról is fontos információkat gyűjtöttünk.

15 Összességében tehát, a mezőszemerei leletmentések során, egy folyómeder két partján, egymással párhuzamosan húzódó gödörsorokat találtunk, ahol a gödrökből klasszikus AVK leletanyag került elő (9. tábla). A gödrök között helyenként cölöplyukak voltak megfigyelhetők, melyek közül feltételezhetően néhány az újkőkori házak faszerkezetének tartóoszlopait jelezheti. A cölöplyukak egy része, a belőlük előkerült leletanyag alapján, kétséget kizáróan az újkőkornál fiatalabb, ezért ezekben az esetekben kizárható, hogy az oszlophelyek neolit házakhoz tartoztak volna. A kevés neolit töredéket, vagy leletanyagot nem tartalmazó cölöplyukak esetében pedig (10. tábla) bizonytalan, hogy a cölöpöket mikor ásták be, ugyanis a lelőhelyen az újkőkori jelenségeken kívül, egy szarmata települést, több népvándorlás kori árkot, egy 90 sírós késő bronzkori urnatemetőt, egy 24 sírós népvándorlás kori és egy 30 sírós Árpád-kori temetőt is feltártunk, melyek bizonyítják hogy a terület többször is lakott volt. A fenti bizonytalanságok ellenére mégis valószínűnek tartom, hogy legalább a mélyebb cölöplyukak újkőkoriak, és az utólag kevésbé bolygatott helyeken, egy-két esetben hiányos házalaprajz is kivehető.

16 Az ásatási területen a sárga altalaj szintje a jelenlegi járószint alatt 5070 cm-re húzódik, a cölöplyukak többsége a sárga altalaj szintjébe kb. 5-10-20 cm-re vágódott bele, de néhány mélyebb cölöplyukat 35-40 cm-ig is tudtunk követni. A cölöplyukak foltjai zömmel 20 cm körüli átmérőjűek voltak, de különösen a mélyebbek, a 30 cm-es átmérőt is elérték. 14 Ezen a helyen is szeretném megköszönni a geofizikusoknak, Puszta Sándornak és kollégáinak a hasznos közreműködést. 15 Az ettől Ny-ra fekvő területen, mely egyben beleesik az autópálya nyomvonalába is, a gödörsornak feltételezhetően folytatódnia kellene, azonban itt a feltárásért nem én voltam a felelős és sajnos, az újkőkori megtelepedés szempontjából lényeges szakaszok maradtak feltáratlanul. 16 A 10. táblán a legnagyobb ásatási felszín neolit jelenségeit emeltem ki, és csak azokat a cölöplyukakat nem tüntettem fel, melyek - későbbi leletanyaguk alapján - eleve kizárhatók. A 30., a 32. és 3. sz. gödrök közötti cölöplyukak, lehet, hogy egy házszerkezet maradványait jelzik.