Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)
P. Fischl Klára - Kiss Viktória-Kulcsár Gabriella: A hordozható tűzhelyek használata a Kárpát-medencében. I. Középső bronzkor
FÜZESABONYI KULTÚRA Számarányait tekintve a középső bronzkori Kárpátmedencében a füzesabonyi kultúra lelőhelyein találkozunk a hordozható tűzhelyek legintenzívebb használatával. Kiemelkedik ebből a körből a délkelet-szlovákiai településterület leletanyaga. Itt a településeken belül nemcsak praktikus használatukkal találkozunk (Barca/Bárca, Spissky Stvrtok/Csütörtökhely), hanem ettől eltérő, kultikus okokkal magyarázható jelenlétükkel is számolnunk kell (Gánovce/Gánóc, Spissky Stvrtok/Csütörtökhely). A leletanyag kronológiai és tipológiai értelmezését gátolja, hogy a feltárások anyaga összeségében még nem feldolgozott, illetve nem publikált. Elmozdulástjelentett ebből a szempontból az Alföld északi peremén fekvő Füzesabony-öregdombi teli-település régi és újabb leletanyagának feldolgozása (SZATHMÁRI 1990). A hordozható tűzhelyeket általában szórványként említik, így korukat a füzesabonyi kultúra életének közepével és végével (Füzesabony C) párhuzamosíthatjuk. 19 A fentieken kívül a füzesabonyi kultúra számos más teli-településén és egyrétegű telepén a domináló beépített edényes típus mellett a beépített rostélyos hordozható tűzhelyek használatával is számolnunk kell (pl. Emőd-Istvánmajor, FüzesabonyÖregdomb). Ugyanakkor katalógusunkban itt említünk meg néhány, a hatvani és füzesabonyi kultúrához egyaránt sorolható lelőhelyen előkerült hordozható tűzhelyleletet. Ezeket a régi ásatásokból szórványként előkerült, illetve az adott telep leletanyagának feldolgozatlansága miatt még nem meghatározott darabokat nem illeszthetjük biztos kronológiai és kulturális helyükre (Alsóvadász-Várdomb, AroktőDongóhalom). 20 19 Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani Szathmári Ildikónak, hogy lehetővé tette számunkra a Füzesabony-öregdombi telitelepülés már közölt és még közöletlen leletanyagának megismerését és közöletlen doktori disszertációja eredményeinek felhasználását. 20 A hatvani kultúra kései időszakát a nyolcvanas évek végén ismerte fel a kutatás (STANCZIK 1988, 71-75; KOVÁCS 1989a, 4, 16-19; Uő. 1989b, 63-65; TÁRNOKI 1988, 143-144; Uő. 1996, 93, 95-96; BÓNA 1992, 36, P. FISCHL 1997, 20.). Az ezelőtt feltárt és közölt leletanyagokban a „fílzesabonyizáló késöhatvani" leletek még a füzesabonyi kultúra leleteiként szerepelnek. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében újabban előkerült leletekre Koós Judit hívta fel a figyelmünket, segítségét ezúton is köszönjük. 7. Alsóvadász-Várdomb Szórvány (1978. évi terepbejárás) Nem meghatározott típusú hordozható tűzhely töredékét találták a hatvani/késő hatvan-füzesabonyi korú erődített telepen. SIMÁN 1979, 109-110; SIMÁN 1980, 88; LOVÁSZ etal. 1982, 110. 8. Ároktő-Dongóhalom (1) / Mezőcsát 21 Megay Géza és Saád Andor ásatásából, 1930 Hengeres testű, beépített rostélyos hordozható tűzhely alsó töredéke. Tüzelőnyílása előreugró peremes kiképzésű, hátsó szellőzőnyílása nyitott félkör alakú. A tüzelőnyílás fölött, a palást első részén szokatlanul nagy méretű kerek lyuk van. Rostélya töredékes, eredeti formája nem rekonstruálható. Töredékes m.: 37 cm. Közöletlen (HOM Ltsz.: 53.410.190.) BÓNA 1975,250-251. 9. Ároktő-Dongóhalom (2-5) Kemenczei Tibor 1966. évi ásatásán több hordozható tűzhely töredék került elő. A közöletlen leletanyagból itt négy, részlegesen rekonstruálható formájú darabot ismertetünk. 9. Ároktő-Dongóhalom (2) Kemenczei Tibor ásatása (1966), X. szelvény 2. ásónyom, XI. szelvény 1. gödör; VI. szelvény 175-200 cm Magas, hengeres testű, beépített edényes tűzhely töredékei. Az edény és a palást találkozása alatt négy szimmetrikus lyuk található, ebből három indítása eredeti. Az 5. lyuk a tüzelőnyílás felett, középen található. Tüzelőnyílás m.: 22 cm, alsó átm.: 16 cm. A restaurált edényrész m.: 42 cm, eredeti m.: kb. 50 cm Közöletlen (HOM) 10. Ároktő-Dongóhalom (3) Kemenczei Tibor ásatása (1966), X. szelvény 7. ásónyom Beépített rostélyos típusú hordozható tűzhely alsó, restaurált része. Tüzelőnyílása széles, alacsony. A tüzelőnyílással szemben, a hátoldalon kisméretű félkör alakú szellőzőlyuk található. A rostélyzat dombomra alakított, közepén az edény megtartására szolgáló 8 cm átmérőjű sima, lyukas körgyűrűvel. Tüzelőnyílás m.; 13 cm, alsó átm.: 23 cm. Meglevő m.: 19 cm Közöletlen (HOM) 11. Ároktő-Dongóhalom (4) Kemenczei Tibor ásatása (1966), II. szelvény 6. ásónyom Feltehetően beépített rostélyos, homokóra formájú hordozható tűzhely felső részének töredéke. Pereme kí21 Feltételezhetően azonos a Mezőcsátról ismert darabbal, melyet Bóna a beépített rostélyos darabok között említ (BÓNA 1975, 250)