Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

Domboróczki László: Településszerkezeti sajátosságok a középső neolitikum időszakából, Heves megye területéről

ilyenkor a szelvények szélein felhalmozott földet még tovább kellett görgetni. Ez rendre bekövetkezett a sűrűbb részeken. Tudatos optimalizáló stratégiával dolgoztam, az anyagi ráfordításokat az elérhető eredményekhez viszonyítottam. Megfontoltan költekeztem, és ezért legtöbbször a formai követelmények szorultak háttérbe. Például, ha egy területről humuszolás közben kezdett kiderülni, hogy régészetileg nem kellően fedett, akkor csak azért, hogy szabályos felületet képezzek, nem folytattam a humuszolást. Ugyanígy, ha egy szelvény vagy árok mentén, a szelvény széle megtört, csak azért, hogy egyenes legyen, utólag nem költöttem rá irreális összegeket. Nagyobb területek átvizsgálásakor is arra törekedtem, hogy az információt rejtő, lényeges részek megfigyeléséhez optimális nagyságú felületet nyissak meg, sőt, ha az jelentős takarékosságot eredményezett, akkor a felület méretét még a derékszögtől való eltérés árán is csökkentettem, hiszen ezzel időt és pénzt takaríthattam meg, amit lényegesebb területek feltárására fordíthattam. Mindvégig tudatában voltam, hogy amit nem tudunk feltárni, megmenteni, az az építkezések során örökre elveszhet. Kompolton a nagy felület megnyitása révén véletlenül adódtak az AVK objektumok, mondhatni beléjük botlottam. Szabályosságokra először Gubakúton figyeltem fel, és minden tőlem telhetőt elkövettem, hogy minél nagyobb felületeket minél alaposabban átvizsgálhassak. Mezőszemerén és a Szikszói-Bereknél egyes objektumok előkerülése után már tudatosan kerestem a település további részeit, teszteltem a gödörsorok hipotézisét és igyekeztem nagyon figyelni a háznyomokra, cölöplyukakra. Azt bocsánatos bűnnek tartom, hogy nem kifejezetten csak az újkőkori jelenségek aprólékos feltárásával foglalkoztam, hanem az adott szakaszok feltárása során igyekeztem a lényegi összefüggéseket keresni valamennyi korszaknál, melyek a rám bízott lelőhelyeken képviselve voltak. Ugyan folyamatosan tanultam hibáimból, és emelt fővel vállalom a felelősséget a munkámért, de sok mindent bizonyára lehetett volna jobban is tenni, noha mindenki elvárásának nyilván még úgy sem feleltem volna meg. Úgy gondolom az ilyen kampánymunkák egyelőre még más jellegűek, mint a tervásatások, de remélem, hogy a közeljövőben, az elvárások jogosan magas szintjéhez, a feltételek is egyre inkább közelíteni fognak. Ez közös érdekünk. IRODALOM BERNHARDT, G.-HAMPEL, A. 1992, Vorbericht zu einem ältestbandkeramisehen Siedlungsplatz in Frankfurt-Niedereschbach. Germania 70/1, 1992. 1-16. BOELICKE, U. 1982, Gruben und Häuser: Untersuchungen zur Struktur bandkeramischer Hofplätze. In: Siedlungen der Kultur mit Linearkeramik in Europa. Internationales Kolloquium Nové Vozokany 1981,Nitra 1982. 17-28. BOGUCKI, R., 1988, Forest Farmers and Stockherders. Early Agriculture and its Consequences in North-Central Europe. Cambridge 1988. BUTTLER, W.-HABEREY, W. 1936, Die Bandkeramische Ansiedlung bei Köln-Lindenthal. Römisch-Germanische Forschungen 11. 1936. CHAPMAN, J. 1981, The Vinca Culture of South-East Europe. Studies in Chronology, Economy and Society. BAR Int. Ser. 117, Oxford 1981. CHAPMAN, J. 1994, Social Power in the early farming Communities of Eastern Hungary. Perspectives from the Upper Tisza Region. JAMÉ XXXVI, 1994, 79-100. DOMBORÓCZKI, L. 1996, Excavation at Füzesabony-Gubakút in 1995-96. From the Mesolithic to the Neolithic. International meeting and Exhibition 1996. Szolnok, (nyomtatás alatt). DOMBORÓCZKI, L. 1997a, Füzesabony-Gubakút. Újkőkori falu a Kr. e. VI. évezredből. In: Raczky, P.-Kovács, TAnders, A. (szerk.): Utak a múltba. Az M3-as autópálya régészeti leletmentései. Budapest, 1997. 19-27, 162-164. DOMBORÓCZKI, L. 1997b, Mezőszemere-Kismari-fenék. Szarmata telep és temető a IV. századból. In: Raczky, P.Kovács, T.-Anders, A. (szerk.): Utak a múltba. Az M3-as autópálya régészeti leletmentései. Budapest, 1997. 99102, 186-187. ECSEDY, I.-KOVÁCS, L.-MARÁZ, B.-TORMA, I. 1982, Békés megye régészeti topográfiája. A szeghalmi járás. MRT 6. 1982. FÜKÖH, L. 1997, A malakológiai vizsgálatok szerepe a régészetben. In: Petercsák, T.-Szabó, J. J. (szerk.) Tanulmányok a 80 esztendős Bakó Ferenc tiszteletére. Agria XXXIII, 1997. 109-123. HEGEDŰS, K. 1983, The Settlement of the Neolithic SzakálhátGroup at Csánytelek-Újhalastó. MFMÉ 1982-83/1. 7-54. HORVÁTH, F. 1989, A Survey on the Development of Neolithic Settlement Pattern and House Types in the Tisza Region. In: Neolithic of Southeastern Europe and its Near Eastern Connections. Varia Archaeologica Hungarica II. 1989. 85-96. HORVÁTH, F. 1991, Vinca Culture and its Connections with the South-East Hungarian Neolithic: a Comparison of Traditional and 14C Chronology. Banatica 11. 1991. HORVÁTH, F. 1994, Az Alföldi vonaldíszes kerámia első önálló települése a Tisza-Maros szögében: Hódmezővásárhely-Tére fok. In: Lörinczy, G. (szerk.): A kőkortó! a középkorig. Tanulmányok Trogmayer Ottó 60. születésnapjára. Szeged, 1994. 95-124. HORVÁTH, F.-HERTELENDI, E. 1994, Contribution to the 14C based absolute chronology of the Early and Middle Neolithic Tisza region. JAMÉ XXXVI, 1994. 111-134.