Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

Nagy Emese Gyöngyvér: Az M3-as autópálya 6. lelőhelyének (Polgár-Csőszhalom dűlő) dokumentációja 1995-1997

NAGY EMESE GYÖNGYVÉR típust különböztetnek meg: „Site Recording Sheet" (2. kép: SCHOFIELD 1980, 4); „Skeleton Recording Sheet" (3. kép: SCHOFIELD 1980, 36) - (Museum of London), ami a régebben nálunk is használt sírlapnak és az egyéb objektumok (lelőhelyek) adatfelvevő lapjának felel meg. A Harris-féle számsorozatot Magyarországon először Raczky Pál alkalmazta Polgár-Csőszhalom teli-telepének feltárásánál 1989-ben. Itt a különböző objektumok egy-egy stratigráfiai egységnek felelnek meg. Az autópályás nagy leletmentések során azonban módosítani kellett ezt a rendszert. Szükségszerűségét az indokolta, hogy nagy területen, meghatározott idő alatt, végleges leletmentést kellett végezni. Az új koncepció nem egy, hanem két számsorozat egymás melletti szerepeltetését tette szükségessé, mely igazodott az új típusú feltáró munka követelményeihez: - nagy felületek kinyitása után a felszíni formák előértelmezést (stratigráfiai számok) kívánnak a feltárás elindításához; - a másik számsor felel meg tulajdonképpen a Harris-féle mátrix alapértelmezésének: ez ad lehetőséget a feltárás utáni helyszíni értékelésnek, amit mi objektum (értékelő) számnak neveztünk el. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a két számsor egymás melletti szerepeltetése növeli a hibalehetőséget. Mégis hasznosnak tartjuk alkalmazásukat, mert a két szám egymás mellé rendelésével ki lehet fejezni a feltárás állapotát, vagyis a későbbi feldolgozás szempontjából elkülönített egységek könnyebben dokumentálhatóak és részletesebb információtárolást tesznek lehetővé. Az általunk alkalmazott különböző „stratigráfiai adatfelvevő lapok" típusait a 4-7. képeken láthatjuk. Az első stratigráfiai adatfelvevő laptípus egy optimális idő, ill. egyéb feltételekkel nem takarékoskodó elgondolás alapján, íróasztal mellett született meg. Ez a lap (4. kép) alapvetően négy nagyobb egységre osztható: 1. Tér-, ill. helymeghatározás - alapadatok (lelőhely-, objektum-, stratigráfiai számok) - rendszerbeli besorolás (az objektum típusa: pl. árok, gödör, stb.) - pontos adatok a megtalálási helyre vonatkozóan (100 X 100-as és 20 * 20-as négyzeteken belül) 2. A régészeti objektumok közvetlen térinformatikai adatai - vázlatrajz a 20 x 20-as négyzetnek megfelelő méretarányos térképen - egy objektumnak a térben elfoglalt formájához, szükséges adatok (A, A*, B és C segédpontok alkalmazása) 3. Rétegviszonyok és a feltárt egységek vertikális vetülete - az angol városi feltárásnál használt módszer átvétele 4. Hagyományos leírási forma A négy stratigráfiai lapot összehasonlítva látható, hogy jelentősen eltér egymástól az 1. és a 7. lelőhelyeken, tehát először használt (4. kép), ill. a 6. lelőhelyen, tehát utolsóként (7. kép) készített lap. Legszembetűnőbb a forma egyszerűsödése, mivel a túl sok kérdéscsoport zavaró volt és némileg zsúfoltnak hatott. Ilyenek voltak pl. az A, A*, B és C segédpontok különböző koordinátáinak számszerűsített adatai (4. kép), melyek tulajdonképpen az objektum súlypontjának meghatározására szolgáltak. Be kellett látnunk azonban, hogy az adott helyzetben túl sok időt és energiát foglalt le e kategóriák kitöltése. De a Stratigráfiai helyzet és a Tágabb asszociációk rovatok is feleslegesnek bizonyultak. Többrétegű telepek esetében (lásd angol példák) hatásosan szemlélteti a stratigráfiai viszonyokat tehát a különböző objektumok térbeli kapcsolatát -, de ez a mi esetünkben (az egyrétegű, horizontális lelőhelyeknél) nem mindig használható. Ami a stratigráfiai lapok másik oldalát illeti, mindig a lelőhelyet jelző korszakhoz, korszakokhoz igazodtunk. így pl. a 23. lelőhely stratigráfiai lapján (5. kép) csak objektumszám szerepel. Ezen a kelta, szarmata és Árpád-kori objektumokat tartalmazó lelőhelyen nem kellett másik számsort használnunk, mivel a régészeti jelenségek nem voltak zsúfoltak. (A törtszám egy minden objektumnál 1-től induló alszámot jelöl). A 19. lelőhely stratigráfiai lapján (6. kép) Szelvény rovat is szerepel. Ennek bevezetésére azért volt szükség, mert a kb. 5 hektárnyi területen lévő, alapvetően szarmata települést csak kézi erővel, mozaikszerűen, szelvényekkel lehetett feltárni, melyeket római számokkal jelöltük.