Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

Gucsi László: A bronzkori speciális házikerámiák használatának kérdése

tartását biztosítja, de ekkor az edény ismét instabillá válhat. Az imént felsorolt nehézségek arra világítanak rá, hogy a fazekakat, rostéllyal ellátott hordozható tűzhelyekben, vagy az ezekhez hasonló fix helyre letapasztott tűzhelyekben biztonságosabb és kényelmesebb használni. 1996. július 19-én egy másik hordozható tűzhelyben levest főztem a szabad ég alatt. Ezen a reggelen, viharos erejű hideg szél fujt. A megszokott módon tápláltam a tüzet az edény alatt, de mégis váratlanul az edény palástja több helyen megpattant. Ezt a jelenséget már volt alkalmam megfigyelni az égetések alkalmával, de a kiégetett kerámiáknál erre a viselkedésre nem számítottam. Ugyanis az égetés befejeztével ha a kerámiák hirtelen hűlnek ki ugyanilyen csengő hangú pattanásokkal repedeznek meg. E jelenség a hőtágulás tőrvényei szerint következik be. A meleg kerámia külső felülete a hideg levegő hatására zsugorodna, de a belső még meleg rész a külső fal zsugorodását nem teszi lehetővé. Az agyag szerkezetében feszültség keletkezik, aminek eredményeként megpattan az edény fala. Hasonló jelenséget figyeltem meg egy másik alkalommal, amikor az egyik hordozható tűzhelyet használata után a napon felejtettem. A beleszáradt ételt úgy próbáltam eltávolítani, hogy az edényt feltöltöttem vízzel és egy éjszakára benne hagytam. Másnap kimostam és főzni kezdtem benne, ekkor legnagyobb megdöbbenésemre az edény palástja és a fazék rész feneke szétrobbant. Hasonló eredménnyel járt az égetések során, ha a kiégetésre szánt kerámia nem volt elég száraz, vagy a kemencét hirtelen hevítettem fel. E jelenségek magyarázata az, hogy az agyagban levő vízből hirtelen keletkező gőz szétrobbantja a kerámiát. így jönnek létre azok a jellegzetes kagylós vagy lencse alakú törések, amik a régészeti agyagtárgyakon is felismerhetők. A hordozható tűzhelyek használatával kapcsolatban még egy érdekes megfigyelést kell megemlítenem. Használatuk során kiderült, hogy nem tűzveszélyesek, főzés közben ugyanis egyetlen szikra sem hagyta el a szellőző lyukakat és a tüzelő nyílást. A tapasztalatokat összefoglalva megállapítható, hogy fedetlen helyen, rossz idő esetén vagy nedves agyagedényben nem tanácsos főzni. A fent leírt kísérletek előnye abban rejlik, hogy az általuk nyert eredmények valószínűsítik a használati körülményeket és bármikor megismételhetők. Összességében megállapítható: hogy a hordozható tűzhely energiatakarékos, biztonságos főzőalkalmatosság, ami még azzal a hasznos tulajdonsággal is rendelkezik, hogy mozgatható. IRODALOM ILON 1996 Ilon, G.: Bevezetés a Kárpát-medence régészetébe. Szombathely, 1996.