Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

Dani János: A Kárpát-medence ÉK-i részének kulturális és kronológiai kérdései a kora bronzkor időszakában

kelésénél Bona I. a Füzesabonyi-kultúra helyi előz­ményének tartotta a sírt (BÓNA 1975, 165, Taf. 199). Később a Gyula-Rosia-csoport temetkezésé­nek határozta meg a fent leírt vásárosnaményi sír­ral együtt (BÓNA 1993a, 78-79; BÓNA 1993.b, 21). Urnás-hamvasztásos rítusa és teljesen eltérő kerámiaformái ezt a sírt is kizárják a Gyula-Rosia­csoport köréből. Kovács T. a két nagydobosi csontvázas sírral együtt a Kost'any-kultúrával hozta kapcsolatba, bár megjegyezte, hogy mindkét sír az Ottomány­kultúra elterjedési területén található. Ez alapján ju­tott arra a hipotézisre, mely szerint a Kost'any- és az Ottomány-kultúra összeolvadásának eredményeként jött létre a Füzesabonyi-kultúra (KOVÁCS 1982a, 157-158, 162; KOVÁCS 1984,237,239). Díszítése és formája alapján a besenyődi sírhoz kapcsolható a szintén urnás-hamvasztásos Bakta­lórántháza-Temetkezési Vállalatnál előkerült sír (DANI 1997a, 56-57, Abb.6, Taf.XI.). Két edényen látható bekarcolt álló girlandíszítés párhuzamait Berettyóújfalu-Herpály Ottomány-réte­géből (SZ. MÁTHÉ 1984, Fig. 10.3), Bakonszeg-Ká­dárdomb Ottomány rétegeiből (SZ. MÁTHÉ 1988, P1.4:6, P1.5:14-15, P1.7:6, Pl.l 1:4; P1.13:8, Pl. 16:14.), Berettyóújfalu-Szilhalom Gyulavarsánd ré­tegeiből (SZ. MÁTHÉ 1988, P1.30:4, P1.34:6) Gyu­lavarsánd-Laposhalomról (BÓNA 1975, Taf. 132.11, Taf.139.8, Taf.140.3,13, Taf. 143.7) ismertek és Bé­kés-Városerdő legkülönbözőbb formájú edényein is megtalálhatjuk (BANNER-BÓNA 1974, Taf.2.10; Taf.3.3,7; Taf.6.3,5-8; Taf.7.22; Taf.8.17; Taf.12.6; Taf.l8.14;Taf.l9.15.). Ez a díszítés (bár elsősorban a függő girlanddísz) a Füzesabonyi-kultúrában is el­terjedt volt: a hernádkaki (BÓNA 1975, Taf. 158.8, Taf.161.4, Taf.162.4; SCHALK 1992, 118, Abb.44, Abb.47.13-16, Taf.15.3, Taf.21.6), a Tiszafúred-ma­joroshalmi (KOVÁCS 1982b, Abb.l.3,5,6) temetők­ből, különösen két edényen látható függőleges be­vagdalással kitöltött bekarcolt párhuzamosok alatt, ill. fölött lévő girlandíszek (BÓNA 1975, Taf. 160.17, Taf. 162.5; SCHALK 1992, Taf. 17.6, Taf.20.8, Taf. 27.7) emlékeztetnek nagyon a besenyődi sír egyik edényének (BÓNA 1975, Taf. 199.5) díszítésére. A Füzesabonyi-kultúra késői Bodrogszerdahely /Streda nad Bodrogom/-fázisában is általános marad ez a girlanddísz, amint azt a bodrogszerdahelyi és a geleji sírok anyaga mutatja (POLLA 1960, Taf.VII.5, Taf.VIII.2, Taf.XXI.3, Taf.XXII.5, Taf.XXXI.7; KEMENCZEI 1979, Taf.III.2,12, Taf.V.9, Taf.X.1,11, Taf. Taf.XXVI.4,6,7,11, Taf.XXVII.4). A pattintással megmunkált, görbe kovakés (Krummesser) párhuzamát ismerjük a Wietenberg­kultúra (BOROFFKA 1994, Taf. 76. 7), a Mier­zanowice-kultúra (MACHNIK 1972, Taf. I. 30; DZIEDUSZYCKA-MACFINIKOWA 1981, Taf. 4.1) leletanyagából, valamint Tószeg-Laposhalom hatvani rétegeiből is (BANNER-BÓNA-MÁRTON 1959, 126, Abb.26.5; MACHNIK 1972, Taf.IV.24). A felhúzott fülű, nyomott testű kis bögrék (az egyik függőlegesen kannelúrázott testű, egy másik beszurkált pontokból álló függőleges vonalakkal dí­szített, kettő díszítetlen) párhuzamait megtalálhatjuk a hernádkaki temetőben (BÓNA 1975, Taf. 158.17,20, Taf. 159.21, Taf. 160.9,16, Taf. 161.9,15,16 SCHALK 1992, Taf. 1.3, Taf. 13.4, Taf. 17.2, Taf. 20.7, Taf. 18.6.) és kiforrottabb formában a megyaszói temetőben is (BÓNA 1975, Taf. 169.2, Taf. 171.6,10, Taf. 173.5,11, Taf.174.2,10, Taf. 180.49,14). A nagyméretű, kétfülű amfora sem idegen a Fü­zesabonyi-kultúrától (KOVÁCS 1984, Taf.LXVII.7). Mindezek alapján nagy valószínűséggel a Füzes­abonyi-kultúra sírjának tarthatjuk mind a besenyődi, mind a Baktalórántháza-Temetkezési Vállalatnál előkerült sírt. A hamvasztásos rítus valószínűleg a szomszédos Ottomány-kultúra hatását jelezheti. IRODALOM ANDRITOIU 1989: I. Andrisom: Contributii la cunoasterea bronzului timpuriu ín sud-vestul Transilvaniei. Grupul cul­tural Çoimus in: Thraco-Dacica X, Bucuresd, 1989, 39-561 1992: Civilizafia tracilor din Sud-Vestul Transilvaniei ín epoca bronzului. Die Zivilisation der Thraker im Süd­westen Transylvaniens. Die Bronzezeit, in: Bibliotheca Thracologica II., Bucuresti, 1992 1995: Grupul cultural Soimuç. The §oimus cultural group in: Comori ale epocii bronzului din Romania; Treasures of the Bronze Age in Romania, Bucureçti, 1995, 234-237 BADER 1978: T. Bader: Epoca bronzului in nord-vestul Transilvaniei; Bucuresti, 1978 1982: Die Entstehung der Bronzezeitlichen Kulturen in Nordwestrumänien, in: Symposia Thracologica, Bucures ti, 17-39 XI. Internationales Symposium über das Spätneolithikum und die Bronzezeit, Xanthi 4-10 Oktober 1981. BALAGURI 1978: E. Balaguri: 1985: Kultúra Nirseg-Zatin in: Arheologija Ukrainskoj SzSzR 391-395 1988: Aktualnie voprosü istorii issledovanija pamjatnikov epohi bronzi Verhnevo Potisija in: Slov.Arch. XXXVI­1,9-17

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom