Dani János - Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér szerk.: MÓMOSZ I. (Debrecen, 2001)

Rezi Kató Gábor: Adalékok a középső rézkor hitvilágához

1985, Fig. 4., 20). A 2-3-4 poncsorral kialakított háromszögek nyilván nem egyszerű díszítések, szimbolikus jelentőségű ábrázolások a korongokon is. Végezetül összefoglalóan kell értékelnünk a leletet. Már az edény formája is utal nem hétköznapi funkciójára, a négyszögletes edények kapcsán a kutatás általában elfogadja azok kultikus jellegét (KALICZ 1979-80, 43; HORVÁTH 1993, 145146). Ezt a feltételezést megerősíti az a tény, hogy az edény méretéhez, alakjához, statikai jellemzőihez képest meglehetősen jó állapotban került elő. Feltehetően tehát nem egyszerű hulladékgödörben vagy más telepobjektumban fennmaradt leletről van itt szó, hanem sírból, esetleg áldozati gödörből kerülhetett ki a tárgy, ami szintén speciális jellegét hangsúlyozza.

14 Az ábrázolások egyenkénti értelmezése után újra hangsúlyoznunk kell, hogy a szimbólumokat egységben, rendszerként is kell vizsgálnunk. A két hosszabb oldal megismételt, azonos díszítése nyilván csak a szakrális jelleget erősítő jelkép, az igazán fontos a figurális és spiráltekercses ábrázolás a mondanivalót tekintve. Az is valószínű, hogy a tárgy funkcionális szerepére a figurális oldal feltehetően áldozást bemutató ábrázolása utal. A szelevényi edény minden bizonnyal egy áldozati célra, egyszeri felhasználásra készített rituális tárgy.

15 M. Eliade a következőket mondja a korai krétai vallással kapcsolatban: „A szertartást a hegycsúcsokon éppúgy bemutathatták, mint a paloták kápolnáiban vagy a magánházak belsejében. ... A közép-minoszi kor elejéről van először bizonyítékunk a magaslatokon lévő szentélyekre; ezek eleinte szerény szárnyékok, később már kis épületek. ... ...Összetettebbek és egyelőre rejtélyesek az úgynevezett agrár vagy vegetációs rítusok. Falusi eredetük ellenére, legalábbis szimbolikus módon, beillesztették e szokásokat a palotában szokásos szertartásokba is. Főként azonban szakrális rendeltetésű szárnyékokban mutattak be ilyeneket. A homorú vésetek, vázafestmények és domborművek alapján ítélve ezek a szertartások főként táncokat, a szakrális tárgyak körbehordozását, és tisztító rítusokat foglaltak magukba." (ELIADE 1994, 117). 14 Ezt a feltételezést erősítheti a tény, hogy az egyetlen, ugyanerről a lelőhelyről ismert kerámia, egy tűzdelt barázdás díszű korsó (KALICZ 1979-80, 52, és az 5. jegyzetben hivatkozott CommArchHung cikk) szintén nem töredék. 15 Az „edény" meghatározástól is tartózkodnék Kellő mértéktartással kezelve az adaptálhatóság korlátait, megtartva azt az „általánosságokban" fogalmazó szintet, amelyen a fentiek is fogalmazódtak, a vadasi edényen ábrázolt eseményben legalább is hasonló rítust sejthetünk, amelyet bemutathattak egy csak oldalakkal határolt szárnyakban, vagy egyszerű „szentélyben". Magában a tárgyban pedig e rítus kellékét is felismerhetjük.

16 Végezetül két dolgot kell megjegyeznünk a szelevényi edénnyel kapcsolatosan: - Kronológiai helyzetének újraértelmezésével a lelet a javarézkor tárgyi leletekben nem bővelkedő korszakának egyik kiemelkedő jelentőségű vallástörténeti forrásává vált. - A lelet funkcionális megítélését, szimbolikájának feloldását nem tekinthetjük befejezettnek. IRODALOM BÁNFFY 1985 BÁNFFY E.: Kultikus rendeltetésű leletegyüttes a KisBalaton középső rézkorából. ArchÉrt 112 (1985) 187-191 BÁNFFY 1987 BÁNFFY E.: Kultusz és régészeti kontextus Közép- és Délkelet-Európában a neolithikum és a rézkor idején. Kandidátusi disszertáció. Kézirat. BÓNA 1960 BONA L: A becsvölgyi női idol. (Das weibliche Idol von Becsvölgye.) A Göcseji Múzeum Jubileumi Emlékkönyve 1950-1960, 83-95 ELIADE 1994 M. ELIADE: Vallási hiedelmek és eszmék története 1. Bp. 1994. FETTICH 1969 FETTICH N. : Újabb adatok az őskori kocsihoz a Kárpátmedencében. Ethnographia LXXX (1969) 30-69 GIMBUTAS 1989 M. GIMBUTAS: The Language of the Goddessess. 1989. HAMPEL 1898 HAMPEL J.: A Nemzeti Múzeum gyarapodása 1897-ben. HILLEBRAND-BELLA 1921 HILLEBRAND J.-BELLA L.: Az őskor embere és kultúrája. Bp. 1921. HORVÁTH 1990 HORVÁTH L. A.: Eine kupferzeitliche Kultstätte in der Gemarkung von Bak. AAH 42 (1990) 21-44 HORVÁTH 1993 FIORVÁTH L. A.\ A Kárpát-medence középső-rézkorának történeti és kronológiai kérdései. Kandidátusi disszertáció. Kézirat. 16 A cselekmény mibenlétének pontosabb megfogalmazása nélkül, hiszen ebben a Fettich által feltételezett temetési szertartástól az említett vegetációs rítusig sok minden elképzelhető.