Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata

Medgyessy levelében kérte Sőregitől és Senyéitől a közléseket - Id. 1937. nov. 20-i levelét Senyéinek - DM. I. 16/1965. 52 Nagy Zoltán: Medgyessy Ferenc „Szépművészet, 1940. I. évf. 1. sz. 77—81. p. László Gyula: Medgyessy Ferenc szobrai és az építőművészet - Magyar Építőművészet, 1959. 129-33. PPerneczky Géza: Medgyessy Ferenc emlékkiálítás (ism.) Élet és Irodalom, 1968. 34. sz. 8. p. 53 Mint az oeuvre listában írja: 195 5/1 : „Napozó női akt". A debr.i Déri múz. előtti női aktból kiindulólag". 54 Legfontosabb irodalom, a fentemlítetteken kívül: Kádár Zoltán írásai az „Alföld", 1958. 1, -,2. 113. p. és „HB. Napló" 1970. jan. 10. 13. p. Genthon István: Az új magyar szobrászat („Magyar Szemle", 1934. február 163-170. p. - idézet a 167-168. p.). Farkas Zoltán 1934-es monográfiája, 22-24. p. László Gyula 1956-os és 1968-as monográfiája. Bögel József: Medgyessy és Debrecen (részlet egy nagyobb tanulmányból) - Alföld, 1961. 12. évf. 3. sz. 187-195. p. Az említett grafikák a Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteményében találhatók (Bozóky grafika repr. - Alföld, 1967. 3. sz. címlap). A versek hozzáférhetők az „Egyet lép az ősi város" című kötetben (Debrecen, 1971. - szerk: Bényei József) 193-94. p. 55 Farkas Zoltán: Medgyessy Ferenc új emlékművei - „Magyar Művészet", 1935/347-350. p. 56 Ld. a kéziratos napló 1921/5. tételét! OSZK 25/18. A művész bejegyzése. „Az anyja majd megpukkadt mérgében, hogy a jelmondatát senki se olvashatja el". 57 Az 1928. X. 5-én írt lap az MS. 80/7 tétel alatt található. 58 Közli a DFU. 1930. ápr. 25-i száma. 59 Ld. OSZK kéziratos naplóját: 25/18. 60 Dóczi Jenő 1931. V. 8-án kelt levele az OSZK 25/236. tétel alatt. 61 Mária Debrecenből írt 1955-ös leveleit ld. OSZK 25/300. tétel alatt. 62 Ecseditől és Sőregitől 1931. május 10-i levelében kér másolatokat a Ráczot ábrázoló fotókról. Itt következetesen Rácz Károly síremléket említ, s hegedülő alakot. Nem tudni biztosan, azonos-e Rácz Lajoséval, vagy Rácz Károly cigányprímásról van szó? E korban viszont csak Rácz Lajos síremléke készülhetett. 63 Ld. az életmű katalógus 1934/8. tételét. 64 Ld. részletesen Sz. Kürti: Ady Társaság c. cikkét, 758. p. 65 Az emlékmű történetét és az avatóünnepséget ism.: Kardos László (Nyugat, 1934. 73-74. p.), Kardos Pál DKK. 1935/136-37. p. 66 Senyéinek írt 1932. febr. 12-i levelét Id. a DM. I. 1965/16. tétele alatt. 67 Ld. Sőregi napló 4. p. 68 A pályázattal foglalkozott a „Bp.-i Hírlap" 1931. júl. 12-i sz. az „Építőipar-Építőművészet" 1931. aug. i-i, a „Képzőművészet" 1931/5. sz. 172. p. stb. A műveket ism.: Sz. Kürti Katalin: Köztéri. . . c. könyve. 69 Az 1938. IX. 15-i dátumú levelet közli Sőregi (Id. a napló 40. p.) 70 Levél Máriának Debrecenből 1932. okt. 10-én és 1933. jan 10-én. OSZK 25/56. 71 Hozzáférhető Senyéi hagyatékában: DM. 1965/36. sz. 72 Az 1937. IV. 27-én írt levél Sőregi naplójában olvasható. 73 Ld. kéziratos oeuvre katalógusa 1932/13-15, 1937/13-15. valamint 1938/4. és 13. tételeit. Az utóbbinál olvasható megjegyzés: „Nem nyert. Márton F. nyert. Komisz szobor". Az idézett sort Senyéinek írta 1938. X. 8-án, Id. DM. I. 1965/16. sz. 74 A történetet Sőregi írja le naplójában. 55-58. p. 75 Idézet Senyéinek írt 1934. szept. 8-i keltezésű leveléből. MS. 80/14. 76 Ld. az oeuvre katalógus 1943/4- tételét és az „Űj Magyarság" 1943. jún. u-i (8. p.) hírét. 2200 pengőt kapott a haraszti kő emléktábláért.