Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)
Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata
a művésztelep felállítása „Debrecent hasonlóvá tenné Nagybányához és kiindulópontot képezne Kelet-Magyarország kulturális fejlődéséhez." Az országos érdeklődést mutatja a sajtóvisszhang és más városok érdeklődése. Anyagiak híján a debreceni telep csak 22 év múlva kezdi meg működését. 2 Hasonló a helyzet azokkal az irreális, „korán jött" szobortervekkel, amelyekből csak jóval később lett valami. Abban a háború utáni helyzetben ugyanis fontosabb volt a lerombolt épületek romjainak eltakarítása, az újjáépítés, mint szobrok állítása, vagy éppen a művésztelep. Ilyen volt a Juhász Nagy Sándor síremlék-terv, a szökőkút terv stb„ amelyeket Medgyessy és Ady Társaságbeli barátai kezdeményeztek. (Senyéi, Juhász Géza, Ary Lajos.) Mint ismeretes, 1946-ban halt meg Juhász Nagy Sándor politikus, az Ideiglenes Nemzetgyűlés alelnöke. 1946 őszén már fel is avatták a Református Kollégiumban az emlékét őrző festményt, Félegyházi László művét. 1947 januárjában az első Medgyessy terv készültéről olvashatunk a debreceni lapokban, 1948 januárjában pedig arról, hogy ezt le is szállította Medgyessy Debrecenbe. A mű azonban szemléleti ellentétek és anyagiak miatt nem valósult meg/ Ugyanekkor dolgozott az idős Mester egy kútszobron. Az 1948 áprilisában megküldött tervrajz szerint maga a kútmedence süttői haraszti mészkőből készült volna, s rajta a „Vetkőző" c. szobor kapott volna helyet. Mint írja: „Találtam a kőfaragómnál egy 1.60 m.-es nagyon szép rózsaszínes márványtömböt. Ha ebből faraghatnám a szobrot, sokkal többet mutatna, mint a haraszti kő . . . Tudva azt, hogy Debr.-nek csinálnám (ha csinálnám), Ti pedig barátaim vagytok, nyílt kártyával dolgozom: elküldöm a kőfaragó árajánlatát, lássátok, mi mibe kerül. Az én munkám a tervezésen kívül a szobor agyagba megmintázása, a kinagyolt márványszobor készre faragása, valamely vízköpő fej készítése. Rátok bízom ezúttal: ajánljatok meg egy összeget ..." A kőfaragó, Nagy Zoltán 21 000 Ft-os árajánlatot tett a medencére és a márványszoborra/' Ugyancsak az Ady Társasághoz fűződik Ady szoborterve. Mint ismeretes, Medgyessy már 1927-ben készített tervet az Ady-síremlék pályázatra. Ezt követően a debreceni Ady Társaság a harmincas években foglalkozott Ady-szobor állításával/' Az említett 1945 májusi közgyűlésen „Tiszántúli Helikon, a debreceni művésztelep és Ady-szobor terve" szerepel/ 1948-ban, a Petőfi terv kapcsán ismét felmerül az Ady-szobor ügy. „Ady Endre is szobrot kap Debrecenben", „Szobrot állít Debrecen Ady Endrének" - olvasni 1948 februárjában. 7 A városháza egyik oldalára a Petőfi-, másikra az Ady-szobrot helyezték volna el. A Petőfi emlékmű 1948 augusztusában már állt, az Adyt csak húsz évvel később sikerült megvalósítani. 1945-48 között legalább húsz alkalommal megfordult Debrecenben, nem egyszer hivatalos minőségben, zsűritagként, a minisztérium szakértőjeként. 1945 nyarán vitát folytatott Veres Pétertel, Holló Lászlóval a művészet nemzeti jellegéről. 1946-47-ben Pátzay Pállal, Gáborjáni Szabó Kálmánnal, a minisztérium kiküldötteivel együtt tárgyalták a debreceni Művésztelep ügyét, illetve a képzőművészeti csoport problémáit (megélhetési gondok, segélyek). E megbeszéléseken - Sőregi visszaemlékezései szerint - jelen volt Kassák Lajos is. Műveivel képviseltette magát 1946-ban, a Debreceni Kultúrhét keretében rendezett csoporttárlaton. Részt vett az Ady Társaság húszéves jubileumi tárlatán,
