Sz. Kürti Katalin: Medgyessy Ferenc és Debrecen (Debrecen, 1981)

Medgyessy Ferenc debreceni kapcsolata

V. Medgyessy és a város kapcsolata a felszabadulás után A) Nagy tervek iç4)-yo. között. A Petőfi-szobor története Medgyessy műtermét, szobrait jelentős károsodás érte. Nem volt jobb a helyzet itthon sem: az 1944 szeptemberi bombázások tönkretették a Füvészkert utcai és a Bethlen utca 33. sz. alatti családi házat, s ez utóbbiból eltűntek az értékes szőnyegek, az olaj-pasztellképek: Orlay Petrich Soma és egyéb XIX. századi debreceni alkotók művei, valamint a szobrász több pasztell- és krétarajza: „Édesanyám", „Édesanyám újságot olvas (szalmakalapos)", „Füvészkert utcai udvarunk", „Szőlőskert" stb. 1945 tavaszán jött ismét Debrecenbe a művész, a Nap utcán szállt meg rokonainál, vagy éppen Juhász Gézánál. Sorra látogatta barátait, részt vett a Művészek Szabad szervezete debreceni képzőművészeti csoportja ülésein, s az Ady Társaság összejövetelein.

1 A Társaság 1945. május 8-i közgyűlésén tárgyalja képzőművészeti osztálya munkatervét, amelyben többek között Ady-szobor létesítése, művésztelep szervezése szerepel. A Nagyerdőn létesítendő Művésztelep ügye évekig az érdeklődés középpontjában áll. Alig szabadult fel Debrecen, Sőregi János, a Déri Múzeum akkori igazgatója felterjesztéseket készít, cikkeket ír egy nagyerdei művésztelep létesítése érdekében. 1946 januárjában a polgármesterhez fordul javaslatával. A telep vezetőjének Holló Lászlót szánja, akit e megbízatással zárkózottságából akar kiemelni. Hollóval együtt tanácskérő leveleket írnak Medgyessynek, Bernáthnak, Pátzaynak, s az idős, nagybeteg Koszta Józsefnek. Medgyessy több megbeszélésre leutazott Kardos Lászlóval, Pátzay Pállal, de levélben is elmondta véleményét: ,,Ha ez felvirágzók valaha, még megérjük, hogy megtöri a hagyományos részvétlenséget és mozdulatlanságot. . . Holló Lászlónak az áldozatos művészet szeretete biztosíték lesz arra, hogy jó kezekbe kerül a művésztelep megszervezése, csak kedvét ne vegye a közönyösség". Ugyanakkor jól látja Medgyessy a Sőregi-féle tervezet túlzásait, nehézségeit: „Tudom nagy fába vágtad a fejszét, de meg kellett indítani ezt a dolgot végre - igaz, hogy a legsúlyosabb időben. Máskor, régebben sokkal könynyebben ment volna, mint most. De még se maradjon Debrecen ennyire vissza, ahogy most áll, mit az is mutat, hogy művészei vagy elsenyvednek, vagy megszöknek, mivel nem állják a rajok váró csendes halált. Kívánok néktek erőt és kitartást. Kár, hogy olyan kevesen vagytok hozzá. Talán majd jön új generáció." Debrecen vezetői komolyan foglalkoztak a nagyerdei telep tervével, s 1946. február 20-i 4642/946 IV. sz. tanácsi határozatukban kimondták: a tanács „minden lehetőt elkövet annak érdekében, hogy az ügy sikerrel járjon". A debreceni csoport és a közvélemény élénken foglalkozik a telep ügyével, hiszen